Egy felmérés alapján a németek többsége a török államfőt sértegető versével botrányt okozó ZDF-es műsorvezető, Jan Böhmermann ügyében elégedetlen a kancellárral. Angela Merkel a német polgárok 62 százaléka szerint nem járt el helyesen, amikor kormánya nevében felhatalmazást adott az igazságszolgáltatásnak arra, hogy a török államfő indítványára úgynevezett felségsértési eljárást indítson Böhmermann ellen. Az ügy előzménye, hogy a műsorvezető a Neo Magazine Royale című műsor március végi adásában olvasta fel a török államfőt válogatott durvaságokkal sértegető versét, amelynek egyes részei a török államfő férfiasságának kis méretére, illetve kecskékkel történő közösülési szokásaira utalnak. Alkotása kapcsán megjelölte szándékát is Böhmermann, célja az volt, hogy kitapasztalja, hol vannak a politikai szatíra határai Németországban. Megjegyzendő, hogy hazánkban nem létezik hasonló jogintézmény és a magyar bírósági gyakorlat rendkívül megengedő a közéleti szereplőkkel szembeni gyalázkodás tekintetében. A legfőbb ügyészt minden gond nélkül bűnsegédnek lehet nevezni, a kormányfő szobrának levágott fejével politikai gyűlésen lehet focizni.
De Maiziere német belügyminiszter ugyanakkor megvédte Merkel kancellár döntését a vádeljárással kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy így „a büntetőjogi felelősség kérdését ott döntik el, ahová az tartozik”, vagyis „nem a szövetségi kormány, hanem a független igazságszolgáltatás által”. Ehhez képest Angela Merkel egyszemélyes sajtótájékoztatón bejelentett döntése, jelesül hogy vádeljárás indul a német műsorvezetővel szemben, azon német törvényt figyelembe véve született, amely bünteti külföldi államfők sértegetését. A kancellár állítása szerint „se nem előítélet az érintett személlyel kapcsolatban, se nem döntés a művészi, sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság határairól”. Hangsúlyozta az ártatlanság vélelmét és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Merkel elismerte, „voltak különböző vélemények a koalíciós partnerek – a konzervatívok és az SPD [szociáldemokraták] – között” arról, hogy milyen döntést hozzanak az ügyben.
A kereszténydemokrata pártból többen kiálltak vezetőjük mellett, a CDU főtitkára, Peter Tauber szintén megvédte a kancellár döntését a Twitteren, azt írva: „A kormány komolyan veszi a jogállamiságot. Akkor is, ha néha fáj.”
Azonban kormányzati bírálói azzal vádolják Merkelt, hogy térdre borult Törökország előtt azáltal, hogy teret engedett az eljárásnak. A tárgyszerűség kedvéért: április 11-én a berlini török nagykövetség úgynevezett szóbeli jegyzéket intézett a német külügyminisztériumhoz, a német büntető törvénykönyv 103. (felségsértés) és 185. (becsületsértés) paragrafusa alapján kérve a műsorvezető felelősségre vonását. A felségsértési paragrafusnak is nevezett norma külföldi intézmények és képviselőik megsértésének büntetéséről rendelkezik. Fontos kitétel, hogy az igazságszolgáltatás ilyen esetekben csak német kormányzati felhatalmazással léphet működésbe.
A XIX. századból származó törvényi rendelkezés értelmében akár három év szabadságvesztés is megítélhető, viszont Böhmermann rágalmazás megállapítása esetén akár öt évet is kaphat. Legutóbb, 1953 után, 2007-ben szabtak ki büntetést ezen törvény alapján, a svájci államfő, Micheline Calmy-Rey interneten gyalázása miatt, aminek 50 napi tétel pénzbüntetés lett a következménye. George W. Bush „nemzetközi terroristának” bélyegzése, illetve XVI. Benedek pápának „középső ujjal történő beintése” sem eredményezett felségsértési eljárást.
Persze álszentségért sem megy Merkel asszony a szomszédba. „Azt hiszem, [engedélyezni a vizsgálatot] helyes volt, ugyanúgy, mint korábban” – mondta, hiszen „ez lehetővé teszi, hogy a német bíróságok döntsenek, figyelembe véve az ártatlanság vélelmét”. Egyidejűleg persze megújította elkötelezettségét az emberi jogok és a sajtószabadság iránt, „nélkülözhetetlennek” nevezve azokat. A véleménynyilvánítás szabadsága, mint hangsúlyozta, „fontos számomra, és ez továbbra is fontos számomra, és ez vezérel engem minden beszédemben”. Sőt, Angela Merkel azt is mondta, hogy a törvény „nélkülözhető a jövőben”, és a vázolt tervek alapján hatályon kívül helyeznék, ténylegesen 2018-ban. Ez azt jelenti, ha esetleg addig elhúzódna a büntetőeljárás, akkor a lex militor elve alapján becsületsértésért „csak” egy év szabadságvesztés vagy pénzbüntetés fenyegeti Jan Böhmermannt.
Ez azonban mit sem változtat a tényeken, merthogy Angela Merkel egyszer már feláldozta a sajtó- és szólásszabadságot kudarcos migránspolitikája oltárán. És ezzel jó helyezést lehet elérni a Freedom House listáján is.
A szerző alkotmányjogász