A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2015. október 29-én hozott elsőfokú ítéletében megrovásban részesítette Gergényi Péter egykori budapesti főkapitányt. Bene László volt országos rendőrkapitányt, egykori helyettesét, Szabadfi Árpádot, Dobozi Imrét a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét a bíróság első fokon felmentette a Magyar Televízió székházának 2006. október 18-i „ostromaként” elhíresült erőszakos események kapcsán. A 2006. szeptember 20-i jogtalan letartóztatások, a rádiószékházban berendezett fogdában elkövetett rendőri erőszak, illetve a 2006. október 23-i rendőri brutalitás kapcsán a bíróság nem állapította meg egyetlen rendőri vezető felelősségét sem.
A tárgyalást vezető bíró utalt arra, hogy kizárólag azon cselekmények tekintetében hozhatott ítéletet, amelyek kapcsán az ügyészség vádat emelt. Ezért nem vizsgálhatta a 2006. szeptember 20-i és október 23-i bántalmazások, illetve tömegoszlató eszközök jogellenes használatának kérdéskörét. A bíró kiemelte, hogy az egykor uralmon lévő politikai vezetést, azaz a Gyurcsány-kormányt felelősség terheli azért, hogy a rendőri vezetők ellen korábban nem indultak eljárások.
A 2006. őszi rendőri elöljárói mulasztások mint katonai bűncselekmények tekintetében az ügyészség elsősorban a 2006. szeptember 18-i „televízióostrom” kapcsán emelt vádat, mulasztásban megnyilvánuló katonai bűncselekmények miatt. A bíróság – a vádban foglaltaknak megfelelően – kizárólag azért részesítette megrovásban Gergényit, mert intézkedett a helyszínparancsnok Mittó Gábor leváltásáról, aki megengedte, hogy Giber László nyugalmazott rendőrparancsnok parancsmegtagadó módon kivonja embereit a székházból. Nem vizsgálták Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány és Lapid Lajos műveletirányító parancsnok felelősségét a tekintetben, hogy az erőszakos események ismeretében miért csak 23 órakor adtak ki intézkedéseket. Lapid Lajos, bár felelőssége mind a 2006. szeptember 18-i, mind a 2006. október 23-i események kapcsán felmerülhet, nem szerepelt a vádlottak között.
Indokolatlanul emeltek viszont vádat egy olyan Rebisz-parancsnok ellen, aki a Hír Televízió adását nézve egy 50 fős Rebisz-egység élén vízágyúkkal érkezett a Szabadság-térre. Majoros Zoltán rendkívüli lélekjelenlétének köszönhető, hogy a rendőrségi furgonban őrizetlenül hagyott éleslőszerek nem kerültek illetéktelen kezekbe, ő volt az, aki elérte, hogy Toroczkai Lászlót a tüntetők petíciójával beengedjék a televízió székházába. Mindamellett még súlyos sérülést is szenvedett a vízágyúval. Az őrizetlenül hagyott éleslőszerek kapcsán az ügyészség nem vizsgálta, ki volt annak a rendőrfurgonnak a parancsnoka, aki gondatlanul őrizetlenül hagyta az éleslőszereket tartalmazó járművet.
Ami a 2006. szeptember 19–21-i jogellenes előállításokat illeti, elmarasztalásra nem került sor, a bíró az ítélet indoklásában kiemelte, az ügyekben rendőri jelentéseket készítő rendőrök szavahihetősége kétséges, de mindezt nem vizsgálta senki. Ugyanez elmondható a 2006. október 23-i bántalmazások tekintetében is.
Az ügyészség október 23-a kapcsán vádat emelt azért, mivel a rendőrök törvénysértő módon tömegesen nem viseltek azonosító jelvényt. A bíró megállapította ugyan, hogy az azonosítók viselését lazító törvénysértő utasítás miatt felelősség terheli Bene László volt országos rendőrkapitányt is, e mulasztás elévülés miatt nem büntethető. Mindez felveti a korábbi politikai vezetés, illetve az ügyészség felelősségét is, amely a jogvédők és civilek által tett feljelentések ellenére sem emelt vádat időben az azonosító jelvények hiánya kapcsán. A fenti jogsértés miatt maradt el azon rendőrök felelősségre vonása, akik videofelvételen igazolhatóan bántalmaztak gyülekezési jogukkal élő, rosszkor rossz helyen tartózkodó, avagy Révész Máriusz fideszes képviselőhöz hasonlóan közvetíteni próbáló személyeket.
Ami október 23-át illeti, a vádemelés nem terjedt ki arra, miért került sor – a bíróság jogerős ítéletében megállapított módon – két esetben jogellenes oszlatásra a Kossuth téren, annak ellenére, hogy a tüntetők megállapodtak arról, hogy a külföldi delegációk távozását követően visszatérhetnek. A szóbeli megállapodást megkötő Lapid Lajos felelősségét ez esetben sem vizsgálták. Nem történt vádemelés a nem rendszeresített lőfegyverekből kilőtt, nem rendszeresített gumilövedékek használatának elrendelése miatt, illetve nem emeltek vádat elöljárói intézkedés elmulasztása miatt azért, mert a parancsnok, illetve parancsnokok nem emeltek vádat azon rendőrök ellen, akik jogsértő módon, fejmagasságban használtak gumilövedékeket. Szintén nem emeltek vádat a lovasroham, illetve a könnygáz nem körültekintő bevetése miatt, ez utóbbi következtében rendőrök is megsebesültek.
Az ügyészség egyáltalán nem emelt vádat azért, mert 2006. szeptember 20-án a Magyar Rádió udvarán ideiglenes rendőrségi fogdát rendeztek be, annak ellenére, hogy mind e fogda parancsnoka, mind az ügyben elöljáróként eljáró kerületi rendőrparancsnokok személye ismert volt. Nem emeltek vádat azon ismeretlen rendőri vezetők ellen, akiknek utasítására sablon rendőri jelentéseket szerkesztettek a rendőrök felé Budapest belvárosában követ dobáló, ezáltal hivatalos személy elleni erőszak bűntettét megvalósító vádlottakkal szemben.
Nem merült fel a politikai felelősök esetleges büntetőjogi felelőssége sem. Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró, a Civil Jogász Bizottság társelnöke, akinél kevesen ismerik jobban e jogágat, feljelentésében felvetette a terrorcselekmény lehetőségét. E bűncselekmény törvényi diszpozíciója nem kizárólag a külpolitikai hírekből ismert terrorizmust fedi, hanem azt is, ha valamely bűncselekményt azzal a célzattal követnek el, hogy az a lakosság körében félelmet keltsen. Az a tény, hogy a 2006. október 23-i események a lakosság körében félelmet keltettek, s ezt követően sokan nem merték gyülekezési jogukat gyakorolni, megállapítható, annak vizsgálata a nyomozó ügyészségre s az ítéletet hozó független bíróságra tartozott volna, hogy a félelemkeltés szándéka fennállt-e, a feljelentés formai okokból történő elutasítása azonban nem menthető.
A Civil Jogász Bizottság, illetve a Balsai-jelentés felvetette a pszichikai bűnsegély lehetőségét is Gyurcsány Ferenc tekintetében amiatt, hogy 2006. szeptember 20-án arról beszélt: a rendőrök példamutató keménységgel jártak el a tüntetőkkel szemben. Miután sok rendőr ezt a médiában elhangzott miniszterelnöki beszédet úgy értelmezte, hogy a szeptember 20-án elkövetett bántalmazások is példamutatóak voltak, az október 23-i bántalmazások kapcsán szándékerősítő pszichikai bűnsegélynek tekinthető az ominózus Gyurcsány-beszéd. Gyurcsány Ferenc azonban nem került a vádlottak padjára, Gergényi Péter pedig megrovással úszta meg.
A 2006 szeptemberében meghurcoltak, az október 23-án bántalmazást szenvedettek nem értik ezt az erkölcsileg menthetetlenül enyhe ítéletet, a felelősségre vonás elmaradását. Ne felejtsük, a szeme világát vesztett egyik áldozat az események kapcsán depressziós betegként öngyilkosságot követett el! Sok, jogellenesen előzetes letartóztatásban tartott áldozatot a semmisségi törvény sem tudott kárpótolni, mivel számos esetben a bíróság a jogszabály alapján indított keresetet formai okoknál fogva, idézés kibocsátása miatt elutasította.
Közeleg a tizedik évforduló. A független bíróság – az áldozatok által is elfogadható – igazságszolgáltatása az idő múlása, a bűncselekmények elévülése miatt félő, hogy végképp elmarad.
A szerző alkotmányjogász
