2017. január 1-től a minimálbér 15, a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 25 százalékkal nő, ezzel egy időben a munkaadói járulék öt százalékkal, a társasági adó pedig kilenc százalékra csökken. Mit jelentenek ezek a változtatások a vállalkozásoknak? Milyen változásokat indíthatnak be?
A változtatások sokfélék, és nem is egyformán fognak hatni minden típusú és méretű kisvállalkozásra. Valószínű ugyanis, hogy az 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozások más problémákkal és lehetőségekkel néznek majd szembe, mint az 50 és 249 fő közötti munkavállalóval rendelkező közepes méretű vagy a 250 fő fölött alkalmazó nagyvállalatok. Ezért a lehetséges hatásokat ma még nem könnyű előrejelezni.
Jelen írásban elsősorban a kisvállalati szektor esetén várható hatásokat próbáljuk értékelni. Milyen hatással lehet például rájuk a kötelező béremelés? Tudjuk, hogy a jelenlegi 28,5 százalékos munkaadói járulék a kisebb, főleg a szolgáltatásban működő cégek esetén rendkívül magas. Ezért eléggé gyakori az a megoldás, hogy rövidebb időre jelentik be a munkavállalót, de normál időben foglalkoztatják, illetve hogy minimálbérre jelentik be és a különbséget zsebbe fizetik. Megjegyzendő, hogy a nagy cégeknél is működik a járulékelkerülés, csak ott az a tipikus megoldás, hogy arra kényszerítik a munkavállalót, hozzon létre egy vállalkozást, amelyben saját magát minimálbéren fizeti, a cég pedig vállalkozóként alkalmazza.
Természetesen lehetnek más kerülőutas megoldások is. Mit fog ezen változtatni elsősorban a kisvállalkozásoknál az új helyzet? Lehet-e számítani újabb szabálykikerülő megoldásokra? Az ötszázalékos járulékcsökkentés a nagy cégeknél nagy megtakarítást jelent, de a kicsiknél nem. Hiszen ezzel a járulékuk a bevételükhöz képest még mindig magas, 23,5 százalékos lesz, ami a korábbi érték 82,5 százaléka.
Megjegyzendő, hogy a munkavállalók járulékterhe nem változik, pedig ez eleve magasabb – 33,5 százalék – , mint a munkaadói járulék. Így a ténylegesen megkapott minimálbér 84 887, és a garantált bérminimum pedig 107 231 forint lesz. Az ötszázalékos járulékcsökkentéssel a munkaadó terhe a minimálbér esetén 6382, a garantált bérminimum esetén pedig 8062 forinttal csökken. A munkavállalótól pedig továbbra is nagyon magas, minimálbér esetén 42 763, garantált bérminimum esetén pedig 54 019 forintot von el az állam. Kérdés tehát, hogy ki tudja-e gazdálkodni a kisvállalkozó a járulékcsökkentés utáni 10 százalékos minimálbér- és a 20 százalékos garantált bérminimum-növekedést? A jelenlegi keretek, a meglévő működés mellett valószínűleg csak akkor tudja kigazdálkodni, ha máshol csökkenti a költségeit, például létszámot csökkent, vagy esetleg visszafogja saját nyereségét, de kereshet ismét kibúvókat is. Ez utóbbi azonban egyre veszélyesebb, mert a NAV egyre keményebben büntet.
A másik és kétségtelenül jobb megoldás a jelenlegi keretek közüli kilépés. Erre akkor van lehetőség, ha a cég bővíteni tudja tevékenységi körét, vagy új piacokat tud találni, illetve ha sikerül javítania a hatékonyságot. Szándékosan nem termelékenységet mondok. A termelékenységjavítás ugyanis kevesebb, mint a hatékonyságnövelés. Általában azt jelenti, hogy a meglévő munkavállalókból igyekszik a cég intenzívebb munkával több eredményt kipréselni. A hatékonyság javítása viszont új, jobb módszerek alkalmazását jelenti. Az új tevékenységek indításához ötletek, kreativitás, innováció kell.
Igaz ez az új piacok keresésére is, bár itt komoly marketingtudásra is szükség van, hiszen meg kell találni azokat a vevőket a „nagyvilágban”, akik a cég termékeiért, szolgáltatásaiért hajlandók annyit fizetni, hogy tevékenység megfelelő nyereséget biztosítson a cégnek. Ráadásul ennek elég nagy az időigénye is, hiszen valószínűleg technológiai beruházást, korszerűsítést, például egy minőségbiztosítási rendszer bevezetését is igényelheti a változtatás. Viszont a tevékenység- és piacbővítéssel átkerülhet a vállalkozás abba a sávba, ahol az adócsökkentés hatásait már érezni tudja. Hiszen évi 500 millió forint adóalap alatt jelenleg is csak 10 százalék a társasági adó mértéke.
Azonban egy jelentősebb árbevétel-bővülés a mikro- és kis cégek esetén nyilvánvalóan nem könnyű, sőt esetenként nem is indokolt. Ilyen eset lehet az, ha egy kisvállalkozás, mondjuk egy ruha- vagy cipőjavító egy faluban kínál szolgáltatást a helyi lakosoknak. Viszont azok a cégek, amelyek képesek a növekedésre, fejlesztéseikhez kedvező kamatozású adót vehetnek majd igénybe. Továbbá a termelés bővítéséhez, a technológiák korszerűsítéséhez pályázati pénzek is rendelkezésre fognak majd állni.
De ne feledkezzünk meg az említett hatékonyságnövelésről sem, amiben óriási tartalékok vannak. A hatékonyságjavítás minden cég esetén lehetséges és rövidebb időtávon megvalósítható belső fejlesztés. Ez azt jelenti, hogy jobban szervezik, menedzselik a munkát, takarékosabban bánnak emberrel, anyaggal, idővel, tudással, energiával.
Továbbá bevonjuk a munkavállalókat az új lehetőségek megkeresésébe és a hatékonyságjavítás módszereinek kimunkálásába. Ehhez is új ismeretekre, új gondolkodásra, más szóval szemléletváltásra van szükség. A szemléletváltás indokoltságát bizonyítja, hogy a WEF (World Economic Forum, Világgazdasági Fórum) versenyképesség-kutató intézet legutóbbi jelentése szerint a vizsgált 138 ország között Magyarország a 108. az alkalmazott menedzsment módszerek korszerűsége, és 138. a munkavállalók véleményére való odafigyelés, a munkavállalók döntésekbe való bevonása tekintetében.
De rosszul állunk a cégen belüli továbbképzés gyakorisága vonatkozásában is: a 115. hely a miénk. Pedig az új tevékenységek végzéséhez, új piacok kiszolgálásához új, friss tudásra is szükség lesz. De mit tehet az állam azért, hogy az új helyzetben segítse a kisvállalkozásoknál a szükséges fejlődést, átalakulást? Az innovációhoz pénz kell. Tudjuk, hogy a nagyvállalkozások esetén az innovációt jelentős adócsökkentéssel, esetenként adóelengedéssel támogatja a kormány. Jelenleg viszont a kisvállalkozásoknak csak kedvezményes kamatozású hitelt ígér. Miért nem kaphatnának a kisvállalkozások is adóelengedést innovációik után? Másrészről a kormány – éppen úgy, mint a multik esetén – adókedvezménnyel segíthetné a cégen belüli továbbképzést, és általában a tudásszint emelését, az új ismeretek megszerzését.
Végül hatalmas energiát szabadíthatna fel a bürokrácia jelentős leépítése, a cégek üzleti környezetének rugalmasabbá, innováció- és vállalkozásbarátabbá formálása, és az adóbürokrácia idő- és költségigényének minimálisra csökkentése. Hiszen a WEF szerint a vizsgált 138 ország között a 123.-ak vagyunk a bürokrácia nagysága tekintetében! A bürokrácia pedig sokkal jobban sújtja a kisvállalkozásokat, mint a nagyokat.
Érdemes felfigyelni arra, hogy a versenyképességben élenjáró Dánia kormányának legfőbb célja így hangzik: váljék Dánia a világ legkevésbé bürokratikus országává. A hazai kkv-szektor jelentős mértékben járul hozzá nemcsak a gazdasági növekedéshez és a GDP termeléséhez, hanem a foglalkoztatottsághoz is, hiszen a munkavállalók háromnegyede a kkv-szektorban dolgozik. Az sem jelentéktelen szempont, hogy a magyar kisvállalkozások nem viszik ki az országból a megtermelt profitot, hanem itthon költik el. Ezzel nemcsak virtuálisan, de valósan növelik a GDP-t.
Következőleg fejlődésük, erősödésük nemzeti érdek, mert az a magyar gazdaság külföldtől való függőségét is csökkenti.
A 2017-től esedékes változtatások, ha a szükséges állami rásegítéssel is együtt járnak, jó irányba tett lépést jelenthetnek a gazdasági sokszínűség, a tudásalapú tevékenységek arányának növelése irányába is.
Ez pedig tovább növelné a magyar gazdaság versenyképességét.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár