A közelgő ünnepekre készülve a legtöbb család jelentősen többet költ. Ilyenkor nehezebben állunk ellen a csábításoknak, hiszen megszámlálhatatlan impulzus ér bennünket, és gyerekeink kívánságait is szeretnénk teljesíteni. A szülők tudatos vásárlása és a pénzügyi nevelés éppen abban segíthet, hogy magunkat és gyermekeinket is felvértezzük ezekkel a csábításokkal, kihívásokkal szemben.
Nemzetközi kutatások igazolják, hogy nem az a jó, ha a szülő mindent megvesz a karácsonyi kívánságlistáról, ugyanis azok a gyerekek, akiknek nem kell fontossági sorrendet felállítaniuk például a karácsonyi kívánságaik között, pénzügyi tudatosság szempontjából később hátrányos helyzetűek lesznek.
A szülők azonban valóban nincsenek könnyű helyzetben. A Pénziránytű Alapítvány 10–14 éves gyermekek pénzügyi attitűdjeit mérő tesztje szerint gyermekeink nehezen állnak ellen a fogyasztói társadalom csábításainak. Főleg karácsony idején sok mindent szeretnének megkapni, amire őszintén vágynak. Jó hír viszont, hogy sokkal belátóbbak is, mint azt előre feltételeznénk. Arra a kérdésre, hogy a „Jó szülő mindent megad-e a gyerekének?”, a gyerekek és a felnőttek másként válaszoltak.
A felnőttek többnyire egyetértettek azzal az állítással, hogy „Mindent meg akarok adni a gyerekeimnek”. A 10–14 évesek többsége azonban nem értett egyet azzal az állítással, hogy a jó szülő mindent megvesz a gyerekének, amit kér. Jó lenne, ha a szülők tudnák: gyermekeik belátóak, nem olyan követelőzők, mint azt feltételezik róluk. Bármilyen erősen is vágynak valamire, valójában képesek belátni, ha nem telik rá.
A kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek és a felnőttek pénzügyi szokásai és attitűdjei szinte mindenben eltérnek, csak nem úgy, ahogy feltételeznénk. Váratlan eredmény, hogy a gyerekek számos területen jobbak, mint szüleik korosztálya, például jobban beosztják a pénzüket és jól ismerik az árakat. Emellett szívesebben dolgoznak, hogy némi pluszpénzhez jussanak vagy munkával helyettesítik a pénzköltést (uzsonna- és ajándékkészítés).
Csakhogy a felnőtteknél sokkal inkább ki vannak téve a fogyasztásra ösztönző csábításoknak: sokat költenek szórakozásra, menő cuccokra vagy éppen arra, ami megtetszik nekik. Emiatt gyakrabban kerülnek pénzügyi zavarba, és nem mindig tudják, mire megy el a pénzük. Erre a pénzügyi tanácsadásban érdemes külön figyelni.
A pénzügyi kultúra hazai helyzetét mérő kutatások szerint a felnőttek esetében is vannak még hiányosságok. A Pénziránytű Alapítvány megbízásából a közelmúltban elkészült, a felnőtt lakosság pénzügyi tudatosságát 2010 és 2015 után az idén harmadszor felmérő kutatás eredményei alapján is figyelemre méltó tendenciák rajzolódnak ki.
Egyértelműen pozitív változást jelent, hogy míg 2010-ben minden harmadik háztartás találkozott napi megélhetési gondokkal, addig 2018-ban csupán minden ötödik. Ez minden bizonnyal összefügg a reáljövedelmek és a foglalkoztatottság jelentős növekedésével. Az anyagi helyzet általános javulása azonban nem járt együtt a pénzügyi tartalékok gyarapodásával: keletkező többletjövedelmünket jellemzően elfogyasztjuk, és nem teszünk félre a „nehezebb napokra”.
A válság elmúltával 2010 és 2018 között pénzügyeinket tekintve egyre kevésbé vagyunk megfontoltak, gondosak és előrelátók. Beszédes adat, hogy arra a kérdésre, hogy „Mielőtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá?”, 2010-ben a megkérdezettek 67 százaléka válaszolt igennel, 2015-ben viszont már csak 51 százalék, 2018-ban viszont mindössze 33 százalék!
Pedig a pénzünk nem végtelen, ezért folyamatosan választanunk kell. Vannak olyan dolgok, amelyekről le kellene mondanunk vagy időben kicsit későbbre halasztanunk a vásárlást ahelyett, hogy akár hitelből azonnal megvennénk. Pénzügyi kultúránk fejlesztését kezdhetjük a felnőtteknek és külön gyermekeknek is szóló pénzügyi személyiségteszt kitöltésével (www.penziranytu.hu), ami amellett, hogy szórakoztató közös időtöltés, tanulságos beszélgetések kiindulópontja lehet a családban.
A szerzők a Pénziránytű Alapítvány munkatársai