Lapjuk folyó hó 24-i száma figyelemre méltó cikket közölt Petrin Lászlótól, Több mint kampányfőpróba címmel. A cikk aktuális és hasznos, mint Petrin László minden, általam ismert írása. Hasznos és aktuális Soros tevékenységének leleplezése, a hazai bajkeverők által is egyre inkább gyakorolt „provokatív közösségi szervezés” módszertanának ismertetése és a módszertan megalkotójának, Saul Alinskynak a bemutatása. A cikknek azonban sajnos van egy komoly negatívuma: az, hogy Richard von Coudenhove-Kalergi grófot belekeverte a rossz hírű társaságba.
Valószínű, hogy Petrin László rossz forrásokból tájékozódott. Coudenhove-Kalergi valójában tehetséges és agilis, jó szándékú ember, igazi emberbarát volt, és semmi köze Soros nyílt társadalmához.
Kalergit megrendítette az I. világháború borzalmas népirtása, több tízmillió fiatal európai férfi értelmetlen halála. És úgy gondolta, ennek nem szabad megismétlődnie. A megoldást az európai országok együttműködésében látta. Ezt szolgálta az általa létrehozott Páneurópa Mozgalom, más néven Páneurópai Unió. A mozgalom a két világháború között egész Európában kedvező fogadtatásra talált.
Néhány magyar politikus és több neves író is csatlakozott a mozgalomhoz. Például Gratz Gusztáv történész, volt külügyminiszter, Hantos Elemér volt kereskedelmi államtitkár vagy Eckhardt Tibor. A gazdasági körök részéről pedig Székács Antal (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke), az írók közül Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Heltai Jenő, Móra Ferenc. (Forrás: Bóka Éva: Az európai egységgondolat politikai eszmetörténete.)
Ami Kalergi 1925-ben megjelent Praktischer Idealismus (Gyakorlati idealizmus) című művét illeti, abban szó sem esik a nemzetállamok felszámolásáról, sem ázsiai vagy afrikai tömegek betelepítéséről Európába. A mű az akkori világ és Európa szinte minden fontos kérdésével foglalkozik, így kitér az emberiség és Európa jövőjére is. És ennek kapcsán kétségtelenül azt írja, hogy a távoli jövő embere keverék lesz.
De ez az ő számára nem cél, hanem várhatóan bekövetkező esemény. Nincs „terve” a megvalósítására. Nem volt Kalergi-terv, ahogy szélsőjobboldali internetes portálok egy ideje Európa-szerte terjesztik. (Egyébként Kalergi is „keverék”, apja cseh-osztrák arisztokrata, anyja japán.) Kalergi a nacionalizmust súlyos veszélyforrásnak tekintette. Ezért létfontosságúnak tartotta az európai államok politikai és gazdasági együttműködését, továbbá az európai népek barátságát, és egyfajta európai identitás kialakítását. De nem a nemzeti identitás helyett, hanem mellette.
Kalergi látva a náci Németország egyre növekvő erejét és veszélyességét, megkísérelte a II. világháború megakadályozását. Ennek érdekében francia–olasz szövetséget próbált létrehozni. Mussolinival is tárgyalt, de nem járt sikerrel. Valójában Kalergi és mozgalma semmiféle gyakorlati hatalommal nem rendelkezett, és a szervezet ma sem rendelkezik. Csak erkölcsi tekintéllyel. Mégis, a II. világháború után részben az ő elveit követve valósult meg a francia–német megbékélés. Némi köze volt az Európai Unió elődszervezete (Európai Gazdasági Közösség, EGK) létrejöttéhez is.
A szerző közíró
Petrin László válasza: Hadova a hibrid embertípusról és másról
Először pontosítsuk, hogy mit is írtam Coudenhove-Kalergiről. Emberi méltósága álláspontom szerint védelemre nem szorul, azon csorba nem esett. A teljes írást ITT olvashatja!