Jelenleg is zajlik a nyomozás a Jobbik gazdálkodásával kapcsolatban, ugyanis a párt – példátlan módon – nem működött együtt az Állami Számvevőszékkel és akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását.
Az ÁSZ valamivel több mint három hete, október elején jelentette fel a pártot, mert sem a 2015–2016-os évek, sem pedig 2017 első féléve tekintetében nem adták át a kért adatokat és dokumentumokat az ellenőröknek. A számvevőszék nem tehetett mást, az ügyészséghez fordult, a hatóság pedig – tegyük hozzá: nagyon helyesen – elrendelte a nyomozást. Nyilvánvaló, hogy a Jobbik titkolózik, nemcsak a számvevőszék, hanem a média és a közvélemény előtt is. Több mint valószínű, hogy egy hajnaltájt hirdetőoszlopokat festegető veszprémi milliárdossal intézett kétes ügyleteiket titkolhatják.
A Jobbiknak egyébként már a korábbi években is meggyűlt a baja a számvevőszéki ellenőrzésekkel. A nyilvános ÁSZ-jelentésekben elmélyedve kiderül, hogy gyakorlatilag még sosem voltak képesek törvényesen gazdálkodni. Már a Jobbik 2010-es kampányelszámolásában is számos szabálytalanságot tárt fel az ÁSZ ellenőrzése. Hiányos volt a párt kampányelszámolása, előfordult, hogy az áfát sem fizették be. Az ÁSZ 2011-es jelentésében az is benne van, hogy a Jobbiknál a kampánytevékenység jogszerűségét igazoló szerződések, egyéb kötelezettségvállalási dokumentumok az ÁSZ által vizsgált bizonylatok 31 százalékánál, teljesítésigazolási dokumentumok az ellenőrzött bizonylatok 23 százalékánál nem álltak rendelkezésre.
2012 februárjában zárult le a Jobbik 2009–2010-es gazdálkodásának ellenőrzése. Kiderült, hogy gyakorlatilag minden szabálytalan volt a pártnál. A beszámolók összeállításánál megsértették a számviteli törvényben szabályozott teljesség, valódiság, következetesség és lényegesség számviteli alapelveket. A beszámolók egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról. A szervezeti egységek bevételei és kiadásai hiányosan szerepeltek a számviteli nyilvántartásokban és a beszámolókban. A szervezetek mintegy 90 százalékának gazdálkodásáról semmilyen információval nem rendelkezett a párt. Mindemellett nem volt leltározás, az ellenőrzési rendszerek sem működtek, a bevételek és kiadások pedig gyakorlatilag nem voltak ellenőrizhetőek.
A 2011–2012-re vonatkozó ÁSZ-ellenőrzés 2014. január elején fejeződött be, hasonlóan lesújtó eredménnyel. Kiderült, hogy a Jobbik beszámolói egyik évben sem mutattak megbízható és valós összképet. A számviteli bizonylatok, nyilvántartások nem támasztották alá a beszámolókat, számos eltérés mutatkozott a kiadásoknál is. Az adományozók nevét, az adományok értékeit nem teljeskörűen tették közzé, valamint a beszámolók leltárral történő alátámasztása is hiányos volt.
Sorozatos szabálytalanságokra derült fény a 2013–2014-es évek vizsgálatakor is. Az erről szóló jelentést 2016 szeptemberében tette közzé az ÁSZ. A Jobbik 2013-as beszámolója, illetve 2014-es pénzügyi kimutatása sem felelt meg a törvényi előírásoknak, a párt nem a gazdasági események tényleges tartalmának megfelelően számolta el a kiadásait. Az ÁSZ azt is feltárta, hogy párt 2013-as és 2014-es könyvvezetése és gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályok előírásainak. A törvényi előírások ellenére nem hoztak létre felügyelőbizottságot, az ellenőrzési rendszert sem működtették megfelelően.
Mindezek ellenére a Jobbik képviselői a számvevőszék október 3-i ügyészségi jelzése óta ártatlan képpel hangoztatták – és tegyük hozzá, hangoztatják mai is –, hogy ők mindig mindenben szabályosan elszámoltak az ellenőrző hivatal felé, és korábban soha nem találtak hibát a párt gazdálkodásában. Ezzel szemben az igazság az, hogy évek óta zűrös a Jobbik gazdálkodása, sőt hemzseg a törvénytelenségektől és szabálytalanságoktól.
Minden bizonnyal így lehetett ez 2015-ben és 2016-ban is. Ráadásul 2017-től olyan kétes ügyletekbe bonyolódhatott a párt, amelyek minimum felvethetik a tiltott pártfinanszírozás és a költségvetési csalás gyanúját. Ezért nem akart együttműködni a Jobbik a számvevőszékkel. Nehogy a választások előtt derüljenek ki az újabb szabálytalanságok és bűncselekmények. Ezért próbálják már előre politikai támadásnak beállítani a teljesen jogszerű számvevőszéki, majd ügyészségi eljárást.
Az álszent módon, az átláthatósággal kampányoló párt ugyanis az igazmondás helyett azt az utat választotta, hogy „szakértőknek” álcázott politikai káderekkel próbálja hitelteleníteni az ellene indított hatósági eljárást. A számvevőszék ügyészségi jelzését követő napokban a Jobbik képviselői a baráti Hír Televízió szinte valamennyi műsorát végiglátogatták, mondjuk ki bátran: végighazudozták. Időnként komolyan azt hihette az ember, hogy még az időjárásjelentést is Vona Gábor pártelnök vagy Volner János frakcióvezető ismerteti majd, a másnap várható frontok után hosszasan ecsetelve a Jobbikot ért méltatlan támadást.
Az élő adásban megvalósított mellébeszélés és csúsztatás magasiskoláját Varga-Damm Andrea, a Jobbik veszprémi képviselőjelöltje október 16-án mutatta be Kálmán Olga műsorában. A jogász végzettségű, magát egyébként ellenőrzési ügyekben „szakértőnek” nevező hölgy, saját bevallása szerint is nagyon közel áll Simicska Lajoshoz. A sajtóban arról híresült el, hogy gyakorlatilag elismerte, hogy a veszprémi milliárdos pénzeli a Jobbikot. Az interjúban azzal vádolta meg a számvevőszéket, hogy az ellenőrök szándékosan hamis adatokat közöltek a nyomozóhatósággal és manipulálták az ellenőrzés dátumait. Egy dolog világosan kiderült: a Jobbik továbbra is ködösítéssel és hazugságokkal próbálja megúszni az elszámoltatást.
Beszállt a Jobbik mellett Nyikos László is, aki 2001-ig volt a számvevőszék alelnöke. Többnyire a Jobbik házi médiumaiban fejtette ki a „szakmai” köntösbe bújtatott politikai gondolatait. Egyik interjúban vagy cikkben sem tették hozzá, hogy ez a derék „szakértő” 2010 és 2014 között a Jobbik országgyűlési képviselője volt.
A számvevőszéki ellenőrzés akadályozása, valamint a folyamatos hazugságok felérnek egy beismerő vallomással.
A szerző közgazdász
