Rengeteget lehetett hallani a balliberálisokra jellemző vélekedést, miszerint „Magyarország kicsi, hogy is próbálnánk mi szembeszállni a nálunk nagyobbakkal, erősebbekkel”?
Folyamatos volt a meghunyászkodás a nemzetinek semmiképpen sem nevezhető hazai baloldal részéről akkor, amikor bármilyen sérelem érte a magyarságot, főleg a határokon túlra szakadt nemzettestvéreinket. Hornékat, Medgyessyéket és pláne Gyurcsányékat mindig is a meghunyászkodás jellemezte: alapszerződések feltétel nélküli aláírása, románokkal pezsgőzés Erdély elszakításának évfordulóján, magyarok lerománozása, leszlovákozása, amelynek az lett eredménye, hogy mindenki úgy érezhette, a magyarokkal bármit meg lehet tenni. De ellenzékből is süt a baloldalról a „Merjünk kicsik lenni!” mentalitás, a behódolás, a külföldről érkező diktátumoknak való szolgai megfelelés.
Rákosiék, majd Kádárék idejében honosodott meg ez a mentalitás, amelyet azután a diktatúra működtetőinek szellemi jogutódjai folytattak. Ezzel szemben mi történik mostanában? Az ellenkezője. Talán a legszemléletesebb példa erre az, amikor egy velünk szomszédos ország, jelesül Ukrajna be akart illeszteni jogrendjébe egy olyan állampolgársági törvényt, illetve több módosító passzust, amelyeknek legnagyobb kárvallottja a már eddig is sokat szenvedett kárpátaljai magyarság lehetett volna.
A magyar diplomácia viszont teljes erővel bizonyította, más szelek fújnak, a megalázkodásnak vége. A tiltakozás, a jogfosztásra ítélt magyarok melletti határozott kiállás, sőt a nemzetközi fórumokon kilátásba helyezett vétó meghozta az eredményt. Ukrajna visszakozott.
Visszavonták azt a tervezetet, amelynek értelmében egyebek mellett megfosztották volna ukrán állampolgárságuktól azokat, akik részt vesznek más országok választásain, illetve külföldi útlevelet használnak ki-, illetve beutazáskor az országhatáron. A magyar külügyminiszter szerint zsinórmérték az, hogy „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”, közölve: egyetlen Magyarország elleni támadást sem fognak figyelmen kívül és szó nélkül hagyni.
Ne legyenek kétségeink afelől, hogy ennek a határozott kiállásnak nagy szerepe volt abban, hogy az ukrán kormány végül belátta, 2018-ban Európában ezt már nem lehet következmények nélkül megtenni, még a magyarokkal sem. Beérett tehát az első gyümölcs, a határozott magyar nemzetpolitika célt ért.
Ezek után nem is lehet más az ukránok következő lépése, mint a magyar nyelvhasználatot korlátozó oktatási törvény visszavonása, ugyanis afelől sincsenek kétségeink, hogy a magyar kormány továbbra sem fogja hagyni, hogy a világon bárhol nemzetiségük miatt hátrány érje a magyarokat.
Egyre több jel mutat arra, hogy sok évtized hányattatásait követően ismét kezd egybeforrni a nemzet. Isten malmai, ha lassan is, de őrölnek.