Diktatúra! Diktátor! Börtön! – ezt harsogja immár több éve az ellenzék, mégis, mintha egy pillanatra kollektív amnéziát szenvedtek volna, és most belekapaszkodtak a miniszterelnök egyik félmondatába, amiből aljas módon próbálnak politikai tőkét kovácsolni. Pedig egy magyar ember igazán tudhatná, hogy becsületsértésért bizony párbajra is kihívhatják.
Vona Gábor szerint ,,Orbán ma megfenyegetett minden magyar embert, aki nem fideszes”. Erre tromfolt rá Szávay István, a Jobbik alelnöke, aki az ,,elégtételt fogunk venni, jogi és politikai értelemben is” szöveggel és Haynau portréjával osztott meg képet a Facebook-oldalán, ezáltal megvonva a briliáns történelmi párhuzamot a miniszterelnök szavai és az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlója között. De mit is mondott pontosan a miniszterelnök március 15-i beszédében? Idézzük: „Mi szelíd és derűs emberek vagyunk, de nem vagyunk sem vakok, sem balekok. A választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is, de most nem vesztegethetjük erre sem az erőnket, sem az időnket. A támadásokat rázzuk le magunkról, mint kutya a vizet […], csak Magyarország megvédésére fordítsuk az erőnket.”
Elégtételt akkor volt szokás venni, amikor igaztalan vádak, sértések érik az embert, amikor a becsületébe tipornak, amikor – ez esetben – reggeltől estig nemtelenül támadják, vádolják. Az ellenzék részéről igazából 2010 óta más sem éri a miniszterelnököt és környezetét, mint brutális és folyamatos rágalmazás. Beszédében jelezte, hogy ezekre a támadásokra utalt, ellenben most sokkal nagyobb a tét, és nem lehet minden pocskondiázásra reagálni, azonban majd a jogi eljárásoknak is eljön az ideje.
De hát erre joggal számíthattak volna az ellenzék hordószónokai, hiszen az utóbbi időben nem telt el olyan hét, nem volt olyan interjú, közlemény vagy véleményközlés, amelyben ne börtönnel, akasztással vagy kivégzéssel fenyegették volna meg a kormányt és a miniszterelnököt, most meg bámulnak, mint bolond a búcsúban, és csodálkoznak, hogy egy félmondatban végre reagáltak nemtelen vádjaikra. Ráadásul mindebből képmutató módon olyan beszédhelyzetet próbálnak teremteni, amely szerint ők bármivel vádolhatják és fenyegethetik a miniszterelnököt, ő azonban semmit sem tehet ellenük, hisz amit szabad az ökörnek, azt nem szabad Jupiternek.
Lássuk hát, hogyan fenyegettek ők!
Az utóbbi időben volt egy politikus, aki valóban megfenyegette a nemzet egy részét, méghozzá jogfosztással: Gyurcsány Ferenc. Több millió magyart fenyegetett meg azzal, hogy elveszi a már megszerzett szavazati jogukat, ennek ellenére ez a többszörösen levitézlett politikus még mindig tényező a magyar politikában.
Szél Bernadett társelnök februárban kijelentette, hogy jelenleg Magyarországon nincs kormányzás, és leszögezte, hogy ha ez a kormány elveszíti a bizalmat, tagjaira nem az ellenzéki lét vár, hanem a börtön. „A Fidesz politikusai számára a tét az, hogy börtönbe kerülnek-e vagy sem” – summázta Hadházy Ákosnak, az LMP másik társelnökének interjúját a Népszava.
Lényegében a legnagyobb felháborodó, a Jobbik – az a párt, amely a „20 évet a 20 évért!” szlogennel is kampányolt – honosította meg a fenyegetőzéskultúrát a magyar parlamentben, amikor egyik volt képviselőjük, Zagyva György Gyula egy vita végén az ,,Ezt majd a folyosón megbeszéljük” félmondatot szegezte egy fideszes képviselőnek. Igaz, ez akkor még csak ,,szóbeli” fenyegetés volt.
A Sas-kabarék pazar és intelligens humorát idézve jelent meg a Jobbik tavalyi kampányfilmje, a Kárikittyom, korrupt Viktor, mehetünk a börtönbe! című videó, amelyben a Vona Gábor-animáció bilincset lóbál a kezében, alatta pedig a következő szöveg olvasható: Vezető politikusok és háttéremberek kerülnek rács mögé hamarosan, az utolsó jelenetben pedig Orbán Viktort is rabruhában láthatjuk.
,,Elnök úr, ha ebből a kérdésből ön még visszavonul, higgye el, később még mentő körülmény lesz” – fenyegette meg Volner János, a Jobbik alelnöke Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét a parlamentben, kiemelve, hogy ,,Ön a diktatúrát segíti a tevékenységével és az ön által vezetett szervezet munkájával”. Domokos László meg is jegyezte, hogy különös dolog egy folyamatban lévő ellenőrzésben megfenyegetni az ÁSZ elnökét, de úgy látszik, a demokrácia védelmezőinek ez is belefért.
Azonban Vona Gábor sem maradt adós, amikor kijelentette: „Akár úgy is leegyszerűsíthetném ezt a képletet, hogy a 2018-as választásoknak van egy tétje: vagy Orbán Viktor kerül börtönbe, vagy Vona Gábor” – közölte a pártelnök a Jobbikra kirótt számvevőszéki büntetés kapcsán. Azóta Orbán Viktor bebörtönzése és diktátorozása a Jobbik nyilatkozatainak vándortoposzává vált, a miniszterelnöki évértékelő után, a párt által kiadott közleményben a következőt olvashattuk: „Miniszterelnök úr! Április 8-án egy ország fog erről véleményt mondani. Az lesz az igaz évértékelés. Ma még a nép hallgatja az ön hazugságát, hamarosan ön fogja a nép igazságát, amely a Jobbikot kormányra, önt pedig az eszét vesztett diktátorok méltó helyére, börtönbe fogja juttatni.”
A Jobbik kommunikációja már évek óta történelmi-materialista, magyarán marxista fogalmakkal operál, rendszeresen visszatér retorikájában a földesúr, az elnyomók és egyéb gyanús elemek is – mintha Andics Erzsébet és nem Pongrátz Gergely fáklyáját vinnék tovább. Az ijesztő marxista terminológiáért nem is kell mélyre ásni, elég meghallgatni Vona Gábor tavalyi évértékelőjét, amelyben azt a magvas történelmi igazságot állapította meg, hogy a ,,magyar nép történelme egy permanens harc a földesurakkal és a helytartókkal szemben”.
Ugyanő mondta 2012-ben: „Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzetiszocialisták, de demokraták sem vagyunk.” Ez világos beszéd volt attól, aki ma a demokrácia legfőbb bajnokának és védelmezőjének adja el magát, bár annak idején mindezt úgy oldotta volna meg, hogy az iráni forradalmi gárdát hívja felügyelni a magyar választásokra.
Karácsony Gergely pedig demokrata hevületében még az alaptörvényt is a kukába dobná.
Mégis mindez micsoda, ha nem a legelvetemültebb ellenzéki fenyegetőzés?
