A bevándorlók kötelező elosztása olyan fajsúlyos kérdéseket vet fel, amelyekről a brüsszeli adminisztráció nem dönthet az állampolgárok megkérdezése nélkül, a bevándorlás mostani rendezése ugyanis meghatározza, hogy a jövőben milyen irányba fordul Európa. Lengyelország, Csehország és Szlovákia vezetői egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy a migránsok kötelező szétosztása ellentétes a tagországok azon szuverén jogával, hogy maguk döntsék el, kikkel akarnak együtt élni a következő évtizedekben.
Az Európai Bizottságnak a szolidaritás köntösébe bújtatott javaslata, amely az elutasított bevándorlók után 250 ezer eurós bírságot szabna ki, újabb politikai aggályokat vet fel az európai államok nemzeti szuverenitását illetően. Miközben az egy magyar lakosra jutó összes uniós támogatás összege nem haladja meg az egymillió forintot, az Európai Bizottság javaslata alapján egy bevándorló 78 millió forintba kerül. Morális szempontból elfogadhatatlan mind a kötelező betelepítésnek, mind pedig a büntetés bevezetésének gondolata. A kvóta megvalósíthatóságáról szóló, korábban lefolytatott vitákról már nem is beszélve.
Bár kormányzati szinten következetesen csak a visegrádi négyek ellenzik a brüsszeli javaslatot, a felvetett büntetésfizetési kötelezettség fényében egyre többen fejezik ki nemtetszésüket, például a három balti állam is szkeptikus a bevándorlók elosztásával kapcsolatban, valamint Bulgária külügyminisztere is az együttműködés irányába mutató tárgyalásokat folytatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Míg a magyarok közel négyötöde (77 százalék) elutasítja a kötelező betelepítést, egy áprilisi kutatás alapján a szomszédos Romániában ez az arány ennél is magasabb, 84 százalék. Arra a kérdésre, hogy a lakóhelyükön befogadnának-e migránsokat, még nagyobb számban mondtak nemet a románok, 88 százalékuk nem szívesen szállásolna el bevándorlókat a házában.
De az általános elutasítottságot a kormányok nem mindenhol tartják szem előtt. A választói akarattal történő szembehelyezkedés eredménye legutóbb az osztrák államfőválasztáson tükröződött – és a jelenlegi elit struccpolitikájából kiindulva a szélsőségek régóta tartó erősödésének folytatódása várható más európai országokban is.
A lakosság szembetűnő többsége Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Nagy-Britanniában is inkább bevándorlásellenes. Egy májusi reprezentatív kutatás szerint a németek 60 százaléka gondolja úgy, hogy az iszlám nem része a germán kultúrának, és 72 százalékuk fél egy potenciális terrortámadásról.
Ezzel összefüggésben a németek 64 százaléka nem akarja, hogy a bevándorlást támogató Angela Merkel még egy kormányzati cikluson keresztül vezesse Németországot. Ausztriában márciusban végeztek egy televíziós felmérést, amelyből kiderül: az osztrákok 86 százaléka támogatja, hogy amíg nincs megfelelő közös európai megoldás, az osztrák kormány az EU-tól független bevándorlási politikát folytasson.
Ausztriában egyébként tavaly novemberben a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy aggódik és rosszul érzi magát a bevándorlás miatt, csupán nyolc százalék támogatná még több bevándorló befogadását.
A legtöbben a munkaerőpiacra gyakorolt, az osztrákokra nézve negatív hatásai miatt ellenzik a tömeges bevándorlást, sokan az osztrák életszínvonalat féltik. A bevándorlási válság legjobb megoldásának a döntő többség (84 százalék) a külső határok védelmét, illetve a gyors visszatoloncolást (77 százalék) jelölte meg. 69 százalék szerint az iszlám nem része az osztrák kultúrának.
Látható, hogy a német nyelvterületen Magyarországhoz hasonlóan nemcsak a bevándorlás kezelésének eszközeiről diskurálnak a közbeszédben, hanem kulturális dimenzióban is vita folyik.
Egy márciusban végzett közvélemény-kutatás szerint a franciák 59 százaléka elutasítja, hogy a görög és olasz partokra érkező migránsokat az európai országok betelepítsék, és egy részüket Franciaországban fogadják be. Ugyan a francia állampolgárok 53 százaléka gondolja úgy, hogy segíteni kell azokat, akik háború elől menekülnek, 61 százalékuk szerint már nem lehet több migránst befogadni.
Ráadásul a megkérdezettek 77 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a most érkező menedékkérők között potenciális terroristák is vannak. Áprilisban is végeztek hasonló kutatást, akkor a franciák 65 százaléka vélte úgy, hogy túl sok idegen él az országban, és 58 százalékuk szerint nem akarnak integrálódni a bevándorlók.
A terrortámadások és folyamatos atrocitások csak erősítik ezeket az érzéseket a franciák körében. Legutóbb Franciaország tengerentúli megyéjében, Mayotte-ban mérgesedett el a helyzet, a közeli szigetekről ugyanis nagyon sok bevándorló érkezik a francia területre. A helyi lakosság ezt megelégelve közösségekbe szerveződött és önbíráskodni kezdett, kövekkel, botokkal támadták az ideiglenesen ott-tartózkodókat.
Hivatalos levélben is távozásra szólították fel a bevándorlókat, lopással és gyilkossággal vádolják őket. Francois Hollande államfő a napokban próbálja megoldani a kialakult szituációt, ami eddig nem bizonyult egyszerűnek a kétszázezer fős, 40 százalékban idegenek lakta szigeten.
A bevándorlásnak leginkább kitett Görögországban már tavaly 84 százalék, Olaszországban 76 százalék körül volt azoknak az aránya, akik nyugtalankodnak a migránsok miatt. A kvótáról szóló brüsszeli elképzelés figyelmen kívül hagyja az európai közvélemény álláspontját, ezért közvetve hozzájárul a sebesen növekvő euroszkepticizmushoz.
Egyre többen aggódnak például amiatt, hogy a brit népszavazás és a britek prognosztizálható kilépése az EU-ból dominóhatást idézhet elő a tagállamokban.
A szigetországban tapasztalható elégedetlenség egyik meghatározó oka a bevándorlás. Egy áprilisban végzett kutatás eredménye szerint a britek 49 százaléka állítja azt, hogy a bevándorlásról alkotott véleménye befolyásolni fogja a referendumon leadott szavazatát. Ennek alapján arra következtethetünk, hogy a többség a kilépés mellett fog szavazni: a megkérdezettek 76 százaléka szerint csökkenteni kell a bevándorlási nyomást.
A britek 50 százaléka gondolja úgy, hogy az őt és családját legjobban befolyásoló kérdések között első a bevándorlás, míg a gazdasági kérdéseket 46 százalék, az egészségügyi ellátás problémáit 42 százalék jelölte meg prioritásként.
A magyar népszavazás üzenete, hogy az európai lakosok elutasítják a brüsszeli vezetők kényszer-betelepítésről szóló döntését, mert az elképzelés és a végrehajtás megtagadásának financiális szankcionálása ellentmond a választók akaratának. A bevándorlók kötelező elosztását tehát nemcsak a kelet-közép-európai régióban és a balti térségben utasítják el, hanem azokban a nyugat-európai országokban is ellenzik, ahol a kormányok még támogatják a brüsszeli javaslatokat.
A magyar népszavazás fontos üzenet a brüsszeli politikai elitnek, közvetítheti az európai lakosság többségének véleményét a közös bevándorlási politika irányával kapcsolatosan. Egyértelműen kifejezheti, hogy a magyarok közel négyötöde elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, és az európai polgárok túlnyomó többsége is így vélekedik.
A szerző elemző (Nézőpont Intézet)
