Az Alkotmánybíróság határozatainak indoklásában kiemelte, hogy elsősorban a törvényhozó felelőssége arról gondoskodni, hogy a korlátozás a szükségesség és arányosság követelményeit túl nem lépve, keretek között maradjon. A jogalkotónak törvényi szabályozás útján pontosan meg kellene határoznia a bejelentő és a rendőrség közötti egyeztetési eljárás folyamatát és azokat a törvényen alapuló szempontokat, amelyeket mérlegelni szükséges annak érdekében, hogy az arányosság követelményének érvényre juttatásával megteremtődjön az ütköző alapjogok méltányos egyensúlya.
A testület az új gyülekezési törvény megalkotásának határidejéül 2016. december 31-ét jelölte ki.
Nem kerülhető el az alaptörvény olyan tartalmú módosítása, amely szerint a gyülekezési törvény sarkalatos törvény. Ezzel elkerülhető, hogy bármely, a parlamenti helyek abszolút többségével rendelkező kormányzat egyszerű többséggel a gyülekezési törvényt korlátozó rendelkezést szavazzon meg. Ne felejtsük el, a Gyurcsány-kormány kreatív módon a szabálysértési törvény, illetve a büntető törvénykönyv reformjával (passzív engedetlenség, „lex tojás”) korlátozta a gyülekezési szabadságot. Ha a gyülekezési törvény módosításához az akkori szabályozás szerint elegendő lett volna az egyszerű többség, jogsértő korlátozásokat építettek volna be e jogszabály szövegébe is.
A gyülekezések helyszínével kapcsolatban külön törvényi szabályozást nem tartok szükségesnek. A tüntetéseknek vannak olyan szimbolikus helyszínei, amelyek tekintetében a gyülekezések időleges vagy tartós korlátozása is elfogadhatatlan. Ilyen elsősorban a Kossuth tér, a magyar Országgyűlés székhelye, ezért volt a gyülekezési jog lényegét érintő, kiemelten antidemokratikus döntés a Kossuth tér „műveleti övezetté” nyilvánítása 2006–2007-ben. Erre hívta fel a figyelmet a Fidesz-képviselők 2007. tavaszi kordonbontása is. A lakóövezetek nem tekinthetők a gyülekezési jog gyakorlása elsődleges helyszínének.
Az elmúlt tíz évben nem volt olyan magyar miniszterelnök, akinek a háza előtt ne szerveztek volna tüntetést. A közszereplő politikusok szomszédságában lakók, köztük gyermekek személyes nyugalmát a gyülekezési jogukkal élőknek figyelembe kell venniük, így nem tarthatnak éjszaka, hosszú ideig tüntetést, tartózkodniuk kell a túlzottan zajkeltő eszközök használatától. A fokozott terrorveszélyre tekintettel a tüntetőknek tudomásul kell venniük, hogy politikusok lakóhelye környékén fokozott személyi ellenőrzés nélkül nem léphetnek az engedélyezett demonstráció helyszínére, és a veszélyes tárgyakat el is kobozhatják tőlük. A fenti garanciák megtartásával a rendezvény ugyanakkor indokolatlanul nem korlátozható.
Fontosnak tekintem a gyülekezések leghosszabb időtartamának szabályozását. A közforgalmi úton tartott vonulásos demonstráció esetén a közlekedésre tekintettel 12 órában, egyéb közterületen 24 órában korlátoznám egy tüntetés időtartamát. Kivételes esetben lehetségesnek tartom a több napig tartó demonstráció megtartását, ez esetben azonban a szervezőnek az adott – elsősorban kiemelt – helyszínre (például Kossuth tér) tartott többnapos tüntetést minden egyes napra külön kell bejelentenie.
Külön kell szabályozni az azonos időpontra, megközelítően azonos helyszínre bejelentett rivális demonstrációk megtartásának, az ellentüntetők rendőri elválasztásának szabályait. Szabályozni kell – a közegészségre tekintettel – a tüntetés helyszínén való életvitelszerű tartózkodás tilalmát, továbbá felsorolásszerűen kellene rögzíteni a tiltott, felfegyverkezve való tüntetés (baseballütő, bokszer, kés, személyazonosság elfedésére szolgáló maszkok viselése) eseteit.
Jelenleg a gyülekezés bejelentésének csak legkésőbbi időpontját ismeri a törvény, ez jelenleg – a spontán tüntetések kivételével – három nap. Az internet és a mobiltelefonok korában, felgyorsult világunkban elegendő, ha a legkésőbbi bejelentés időpontja a demonstráció tervezett megtartását megelőző 48 óra. A spontán demonstráció fogalmának meghatározása is elkerülhetetlen. Szükségesnek tartom a gyülekezés bejelentésének legkorábbi időpontját is rögzíteni.
Lehetséges ugyanis, hogy rivális tüntetői csoportok kreatív módon korlátozzák ellenlábasaikat gyülekezési joguk gyakorlásában, hogy hónapokkal korábban tüntetést jelentenek be olyan helyszínre, amelyen riválisaik régóta az év meghatározott napján tartanak demonstrációt. A gyülekezés bejelentésének legkorábbi időpontját a rendezvény megtartását megelőző 60 napban állapítanám meg.
A legtöbb problémát a gyülekezési törvény általános közrendvédelmi klauzúrája jelenti, mely szerint a gyülekezés gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az új gyülekezési törvény nem kerülheti meg, hogy a gyülekezési jog és más alapjogok, így a közlekedés, szabad mozgás, más gyülekezők gyülekezési joga, az emberi méltósághoz fűződő jog összeütközése esetén melyek azok a lehetséges konfliktushelyzetek, amelynek feloldására törekedni kell.
Tekintettel arra, hogy számos rendőri vezető az 1970-es, 1980-as években szocializálódott, szükségesnek tartom a gyülekezési törvény újraszabályozásakor az alábbi tartalmú rendelkezés beépítését: „A mások véleményével markáns módon ellentétes, hangos, akár sértő, illetlen kifejezéseket tartalmazó véleménynyilvánítás, amennyiben nem valósít meg bűncselekményt, a fenti törvény alkalmazásában nem jelentheti mások jogának jelentős sérelmét.”
Az új gyülekezési törvénynek röviden ki kell térnie a rendezvény megtartását tudomásulvétele, avagy adott helyszínen és időpontban megtiltása tekintetében hatáskörrel rendelkező rendőrhatóság és a szervezők közti megállapodás tartalmi elemeire, így például a hangosítóberendezések használatára, illetve azok korlátozására, a mások emberi méltóságát esetlegesen sértő tartalmú szónoklatok esetén teendőkre stb. Rögzíteni kell azt is, hogy mely esetben kerülhet sor a rendzavaró elemek tömegből való rendőri kiemelésére, és mikor elkerülhetetlen az oszlatás elrendelése.
A rendőrség számára szükséges egy olyan iránymutatás, amely a szükségesség és arányosság fogalmát tartalommal tölti meg.
Nem kerülhető el a tömegoszlatás szabályainak reformja sem. Kiemelten rögzíteném, hogy tüntetés feloszlatása esetén a rendőrségnek egyértelműen meg kell jelölnie a távozás útvonalát, a helyszínről való távozást az oszlatást elrendelő rendőrség nem akadályozhatja, az elvonulási útvonalat nem zárhatja le, a helyszínről lassan távozó, az oszlatásra vonatkozó rendőri utasítással szemben ellenvéleményt hangoztató, ugyanakkor békés, fizikai ellenállást nem tanúsító demonstrálókkal szemben szabadságelvonó intézkedést nem foganatosíthat.
Ez esetben elkerülhetők lesznek a 2007. őszi Erzsébet hídi blokád és a 2008. évi Clark Ádám téri tüntetés rendőri visszásságai, amikor az oszlatási parancsban megadott elvonulási útvonalon távozók jelentős részét a rendőrség szabálysértési előállítás alá vonta. Végül a rendőrségi törvény részletességét mellőzve, a tömegoszlató eszközök alkalmazásának néhány garanciális szabályát (gumilövedék fejmagasságban való használatának tilalma) is érdemes lenne beemelni a gyülekezési törvénybe.
Az új gyülekezési törvényről a szakma bevonásával folytatott vita és a kellőképpen kidolgozott törvényi szövegezés jelenthet garanciát arra, hogy a jogalkalmazó rendőrség és a bíróságok a lehető legritkábban hozzanak olyan döntéseket, amelyek jogellenesen korlátozzák másokat a gyülekezési joguk gyakorlásában.
A szerző alkotmányjogász