Vendégségbe menet az emberek általában az öltözékükön, a házigazdának szánt ajándékon vagy éppen a tervezett programon lamentálnak. Nem így történt ez nálunk szilveszterkor: a taxiban ülve az egész délutánt kitöltő diskurzusunk veszekedéssé fajult, amin a taxisofőr jól mulatott. A decens úriember csendesen hallgatott, neki ugyanis már rég kiröppentek a gyermekei a családi fészekből. Leendő feleségemmel viszont még az év utolsó napján sem jutottunk dűlőre arról, hogy a következő tíz év folyamán pontosan hány gyermeket is tervezünk. Számos honfitársunkhoz hasonlóan a karácsonyi időszakot nálunk is a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve az ahhoz kapcsolódó tervezgetés szőtte át. Azt már mindannyian tudjuk az előzetes becslésekből, hogy az egy gyermek a „legolcsóbb megoldás”, a két gyermek a „legdrágább”, a harmadik gyermeknél viszont olyan ösztönzők lépnek életbe (családi adózás, csok), amelyek gondolkodóba ejtik az embereket.
A KSH 2011-es népszámlálása alapján közel 900 ezer családban voltak gyermekek, ám a csok esetében az igénybe vevők potenciális köre ennél jóval nagyobbra tehető, ugyanis a jelenleg gyermektelen fiatal házaspárok is vállalhatnak három gyermeket a program keretein belül, ezáltal ők is jogosulttá válnak a 10 millió forintos támogatásra. A legkönnyebb helyzetben az a közel százezer család van, amelyeknek már eleve három vagy több gyermekük van, és az egyik szülő 40 évesnél fiatalabb. Közel 300 ezer kétgyermekes család van, míg egy utóddal közel félmillió család büszkélkedhet. Azok, valamint a gyermektelen családok esetében a következő hetek az intenzív tervezgetésről és a nagycsaládos lét előnyeiről, valamint hátrányairól szólnak majd.
A mérleg egyik serpenyőjében a csok, illetve a családi adózás pozitívuma szerepel, míg a másik serpenyőjében a további gyermekek felnevelésének anyagi és egyéb vonzatai vannak, ideértve, hogy egy kereső tartósan kiesik a munkaerőpiacról. A rokonok, barátok tapasztalatai alapján a sokadik gyermek megszületésének – csúnya közgazdasági szakszóval – van „méretgazdaságossági hozadéka”, még akkor is, ha a gyermekek különböző neműek. Az első gyermeknél megszerzett tapasztalatok révén a kisebb testvérek felnevelése, a ruházkodás már arányosan kevesebb erőforrást kíván. Édesanyám gyakran emlegetett mondása, hogy az első gyereknél még forró vízben fertőtleníti a földre pottyant cumit, a másodiknál már csak lenyalja, a harmadiknál pedig elegendő, ha a kutya nyalja le azt.
A gyermekvállalás kapcsán társadalmi, kulturális, vallási, szociológiai érveket is fel lehet sorakoztatni, ám számos vitát a rövid távon realizálható anyagi előnyök rekesztenek be. A legtöbb ember több időt tölt egy étteremben az étlap tanulmányozásával és az aznapi ebéd vagy vacsora kiválasztásával, mint a nyugdíjpénztára vagy befektetési szakértője kiválasztásával. Pedig a mostani helyzet igen komoly erőfeszítést kíván az érdeklődőktől. Érdemes alaposan átgondolni az élethelyzetet, az elérhető ingatlanok körét, értékét, az esetlegesen igénybe veendő kedvezményes és akár ezen túl szükséges hitel mértékét.
Tény ugyanakkor, hogy az MNB legfrissebb kimutatása szerint a lakossági jelzáloghitelek átlagos kamata tavaly ősszel történelmi mélypontra, öt százalék közelébe süllyedt. Ennek részben globális, részben hazai okai vannak; ám mindkét kontextus alapján arra számítunk, hogy a finanszírozási kamatlábak az előttünk álló években ismét emelkedésnek indulnak. Mindez azt jelenti, hogy nem csupán azoknak érdemes elgondolkodniuk a három gyermek vállalásán, illetve a háromszázalékos kamatozású támogatott hitel felvételén, akik eleve legalább három gyermeket terveztek, hanem azoknak is, akik hozzám hasonlóan még nem is házasodtak össze. Ilyenkor természetesen még alaposabb tervezés szükséges.
A csok másik vetülete az, hogy milyen formában kavarja fel az ingatlanpiacot. Az utóbbi egy-másfél év folyamán jelentős mértékű áremelkedést láthattunk Budapest belvárosában, illetve más vidéki településeken is. Az alacsony kamatkörnyezet és az egyre népszerűbb lakáskiadási szolgáltatások felverték az ingatlanok árát, ami a bérleti díjakat is feltornászta. Érdekes példát jelentett Győr, ahol 2014–2015-ben átlagosan 10 százalékkal csökkentek az albérletárak. Ennek hátterében nem a kereslet visszaesése, hanem a kínálat bővülése állt; ugyanis a környéken számos új házat, illetve lakást adtak át, ami lejjebb szorította az egyensúlyi árakat.
A csok esetében főként az új lakások, illetve házak iránti kereslet lódulhat meg, ugyanis a kiemelt tízmillió forintos érték csak új építésű ingatlanok megvásárlására, illetve építésére használható fel. Az új lakásba költözők a meglévő lakásuk értékesítésével teremtenek majd további kínálatot az ingatlanpiacon, tehát a következő évek folyamán a lakáspiaci áremelkedés tekintetében az eddigieknél alacsonyabb növekedési dinamikával számolunk. Megfordulhat némileg a trend, az eddig történelmi mélyponton lévő ingatlanépítkezés beindulhat – melyet tovább erősít a harmincmilliós plafon eltörlése –, míg a használt lakások értékesítési dinamikája némileg megtorpanhat. A telkek árában is további emelkedésre számítunk.
Mindez viszont korántsem jelenti azt, hogy a használtlakás-árak lefelé mozdulnak majd. A Magyar Nemzeti Bank 2012 nyarán indította el monetáris lazítási ciklusát, az irányadó ráta több hullámban csökkent hét százalékról 1,35 százalékra. A háztartások bő egy évvel később, 2013 második felében döbbentek rá arra, hogy az alacsonyabb hozamkörnyezetben a bankbetétek mellett más befektetési formákat kell keresniük, ezért a 2013-as és 2014-es év eddig nem látott tőkebeáramlást okozott a befektetési alapok vonatkozásában. Az ingatlanpiaci tendenciákat, illetve a válság után lassan magára találó építőipart alapul véve még bő egy év szükséges ahhoz, hogy az eddig visszafogott aktivitást mutató szegmens újra felpörögjön, persze ebben a csok komoly támogatást jelent.
Mindez azt vonja maga után, hogy rövid távon a szűkös kínálat miatt intenzív áremelkedést láthatunk majd az új ingatlanprojektek esetében, ebben azonban csak akkor vegyünk részt, ha biztosak vagyunk abban, hogy az a ház vagy lakás életünk álma. Az ingatlan kiválasztásánál fontos szempont a jó tömegközlekedés, az óvodák, iskolák, üzletek, szolgáltatóegységek közeli volta; ezekről csak nagyon kivételes esetekben mondjunk le. Hiába van ugyanis saját szaunánk, illetve falfűtésünk, ha a gyerekeket reggel csak harmincperces gyaloglással tudjuk elvinni a buszmegállóig vagy éppen negyven percet kell autózni a legközelebbi bevásárlóközpontig.
A hitel igénybevételénél is érdemes óvatosan eljárnunk, és alaposan megvizsgálni anyagi lehetőségeinket. Hajlamosak vagyunk emberként túl nagyot álmodni, miközben anyagi lehetőségeink szűkösebbek. Lehetőség van már a bankokban a munkanélküliség esetére járó biztosítás megkötésére. Ez is egy olyan vonatkozás, amin már a tervezésnél érdemes elgondolkodnunk.
Én mindenesetre nagyon hálás vagyok a csok reformjának, ugyanis az idén számos olyan kapcsolódó kérdést is megvitattunk leendő feleségemmel, ami egyébként szerintem nem került volna terítékre 2016 elején. A csokkal, illetve a család méretével kapcsolatban még nem született meg a végső döntés; néhány hónapon belül viszont lépnünk kell, hogy kihasználhassuk ezt a vissza nem térő lehetőséget.
A szerző az MKB Bank vezető elemzője