A Debrecenben megtartott első árveréseken sem volt rivalizálás, egy földterületre többnyire egyetlen gazda licitált. Nógrád megyében összesen 28 fölterületet kínáltak megvásárlásra, s valamennyi egy nap alatt gazdára is lelt, míg Hódmezővásárhelyen tizenhétből csupán négy föld kelt el az első licitálási napon. Nyugodtan folyt Nyíregyházán az első Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földárverés is.
Hogy balhé is legyen, arról Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő gondoskodott, aki Kaposváron egy kormányhivatali épület elé egy kocsi trágyát borított le, bár mindenkinek hasznosabb lett volna, ha a trágyát a kertje végében helyezi el. Rövidebb időbe is telt volna, s akkor megválaszolhatta volna azokat a kérdéseket is, hogy miért a felesége leánykori nevén bérel állami földet, továbbá hogy természetvédelmi mérnök létére miért nem tud különbséget tenni a védett természeti területek és a Natura 2000 területek között, hiszen 2014-ben egyetlen olyan kérelem érkezett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, amely védett természeti terület vételére irányult, s ezt éppen Sallai R. Benedek nyújtotta be.
A kormány eredeti célja az volt, hogy az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületeket csak magyar állampolgárok vehessék meg, a kormányrendelet eredetileg kizárólag helyben lakó magyar földművesek részvételét tette lehetővé a liciteken. A Jobbikkal felturbózott balliberálisok azonban a kormányhatározatot az Alkotmánybíróságon megtámadták. Mivel azt a tiltást, hogy uniós tagállami állampolgárok részt vehessenek az állami földek árverésein, a taláros testület valószínűleg megsemmisítette volna, a kormány rendeletmódosításra kényszerült, törölte a magyar állampolgárságú szövegrészt és beengedte a külföldieket a licitekre.
A Magyarországon regisztrált uniós tagállami állampolgár földművesek száma 222, ők tehát részt vehetnek az állami földárveréseken. Az elöljárójában említett tíz külföldiből azonban korántsem biztos, hogy földtulajdonos lesz, a földárverések győztes licitálói az elővásárlási jog miatt ugyanis nem válnak automatikusan földtulajdonossá. Az tény, hogy az árverési eljárás során az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot, s ő köthet szerződést a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel.
A szerződéskötést követően azonban a földforgalmi törvény alapján 60 napos kötelező kifüggesztési időszak veszi kezdetét, mialatt biztosított az elővásárlási jog gyakorlása, s csak a kötelező kifüggesztési időszakot követően nyílik lehetőség a tulajdonjog bejegyzésére az ingatlan-nyilvántartásba. Arra vonatkozóan, hogy az állami földekre a vásárlási hajlandóság miért alacsonyabb a vártnál, két ok körvonalazódik. Az egyik ok az (volt), hogy a bérleti díjakat nem lehetett megváltoztatni a korábban kötött szerződésekben, bár esetenként a mai bérlők irreálisan alacsony árat fizettek az államnak.
Ezt orvosolta az Országgyűlés által december közepén elfogadott törvénymódosítás, amelynek lényege, hogy a földhasználati szerződésekben piaci bérleti díjak szerepeljenek. A jogszabály a haszonbérleti díj emelését és csökkentését is lehetővé teszi: vagyis a bérlők is kezdeményezhetnek díjmérsékléseket, ha a piaci folyamatok ezt indokolják. Az elfogadott törvényjavaslat a díjmódosítást csak olyan szerződéseknél engedi meg, amelyeket legalább tíz évre kötöttek. A felek a szerződéskötés után öt évvel, majd legfeljebb ötévente javasolhatnak díjváltoztatást, ha az érvényes díj legalább húsz százalékkal eltér a piacitól. Azt, hogy mi az aktuális piaci díj, igazságügyi szakértőnek kell meghatároznia.
A törvénymódosítás szerződésfelmondási lehetőséget is nyújt a felek részére, ha a megalapozott egyoldalú díjváltoztatási kezdeményezést a másik fél nem fogadja el.
A mérsékelt vételi kedv másik oka az lehet, hogy összefüggő területként túlságosan nagy méretű birtoktesteket is meghirdettek. A probléma megoldható, ha ezeket a területeket kisebb parcellákra bontják, de az is elképzelhető, hogy a kötött bérleti díjak felszabadításával ezek a területek is elkelnek majd, hiszen a megvásárlásukra a továbbiakban újra lehetőség nyílik.
Végezetül szólnunk kell a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok jövőjéről, miután az agrártudományokban olyannyira kiművelt baloldali és a liberális sajtó az állami földek árverése miatt a ménesgazdaság megszűnését vizionálta. A hamarosan megjelenő kormányrendelet szerint azonban a kormány a nagy hagyományokkal rendelkező ménesbirtokot mintagazdasággá fejleszti Mezőhegyesi Állami Ménes néven, és a mintagazdaság működéséhez 3500-4000 hektár állami földet rendel. A ménesbirtok így magánkézből újból állami tulajdonba kerül, ugyanúgy, mint ahogy volt háromszáz éven keresztül, egészen addig, amíg a szocialista kormány 2004-ben magánkézbe játszotta át.
(A szerző agrármérnök)