Soros nem ma kezdte pénzügyi, politikai és közéleti pályafutását, éppen ezért az elmúlt években nyilvánosságra került tranzakciókban nincs semmi új. Aki akarta, húsz éve tudhatja, hogy ez az ember egy gátlástalan és erkölcstelen pénzügyi spekuláns, egy közönséges szélhámos, aki óriási beágyazottsággal rendelkezik a globalista-atlantista érdekeket szolgáló pénzügyi világban. Befolyására jellemző, hogy állítólag közös érdekeltségei vannak a Rothschild-bankházzal is.
Gyanús ügyletei, törvénytelen akciói és erkölcsileg vállalhatatlan lépései előbb-utóbb mindig lelepleződtek, de ezek jó ideig alig ártottak neki, pedig néhány országban elfogatóparancsot adtak ki ellene. Lehetetlen felsorolni azt a sok szabályszegő és erkölcstelen tranzakciót, amivel a vagyonát felhalmozta. Egy ideig érdekeltsége volt a világ egyik legaljasabb bizniszében, a rendkívül jól fizető taposóakna-üzletben is.
George Soros eddigi tevékenysége, művei és a róla, illetve az általa működtetett szervezetekről kiszivárgott dokumentumok alapján kétségbevonhatatlanul és egyértelműen megítélhető. Soros célja a nyílt társadalmak létrehozása, ezért világszerte fellép a nemzeti és helyi erők ellen. Végső célja a tradicionális értékek relativizálása, majd eltüntetése, egy liberális világállam létrehozása, ahol már nem számít az emberek származása, hite és kultúrája. Önvallomása szerint Sorosnak már gyermekkorában messianisztikus elképzelései voltak, s azt hitte magáról, hogy az „Ószövetség Istenéhez” hasonló jellemzői vannak.
Ennek ellenére Soros ma is sokak számára egy igazi szent, egy jótékonykodó humanista, aki a saját vagyonából áldoz az elesettek és a megnyomorítottak megsegítésére. A magyarországi baloldali és liberális politikusok egy része nem is érti, hogy miért nem szereti mindenki ezt az áldott jó embert. Persze nem tudhatjuk, hogy Kálmán Olga és vendégei ennyire buták, vagy csak cinkelt lapokkal játszanak. Ismerik Soros valódi arcát, de miután az ő politikai érdekeltségeiket pénzeli, máglyára mennének érte. A leginkább sajnálatra méltók azok a végtelenül naiv lelkek – köztük akadémikusok, egyetemi tanárok –, akik Sorosban ma is csak a filantrópot és a demokratát látják.
Mintha nem léteznének Soros hálózatai, mintha az általa létrehozott NGO-k (nem kormányzati szervek) nem vettek volna részt különböző országok kormányainak destabilizálásában. A CEU-ról megpróbálják elhitetni, hogy nem a liberalizmus és az emberjogi fundamentalizmus kizárólagosságára nevelő tisztképző, hanem komoly tudományegyetem. A magának diplomát hazudó és diákigazolványt hamisító szocialista Kunhalmi Ágnes szerint a CEU elleni támadás miatt még a GDP is csökkenni fog. Párttársa, Mesterházy Attila nézőpontjából a CEU jogi helyzetének tisztázása valójában burkolt zsidózás.
Azt állítják, hogy a CEU-ról kikerülő fiatalok kritikus szemléletű, szabadon gondolkodó emberek. Az a tény sem zavarja őket, hogy közülük sokan a Soros által fenntartott úgynevezett civil szervezetekben kötnek ki, míg mások politikai pályára lépve képviselik a globalista-atlantista elit és Soros érdekeit. Illusztrációként érdekes elolvasni a grúz Tinatin Kidaseli életrajzát. „Tbilisziben szerzett nemzetközi jogi diplomát, a politikatudományi mesterképzést 1996-ban a budapesti Közép-európai Egyetemen végezte el. Volt ösztöndíjas a washingtoni Amerikai Egyetemen és a Yale-en is.
Emberi jogi ügyekkel foglalkozott, az ország legnagyobb ilyen szervezetét a Fiatal Grúz Jogászok Szövetségét vezette, és dolgozott a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Grúzia Alapítvány elnökeként is. A 2012-es választásokon győztes Grúz Álom koalícióhoz tartozó Köztársasági Párt színeiben került be a parlamentbe. Az európai integrációs bizottság elnökéből tavaly lett a védelmi tárca vezetője. Az első nő Grúziában ezen a poszton.” (Népszabadság, 2016. május 9.)
A helyzet ismeretében a nemzetellenes balliberálisok és a „hasznos idióták” felsorakozását Soros és intézményei mellett akár természetesnek is tekinthetjük, hiszen a Soros által menedzselt Nyílt Társadalom Alapítvány eszmeiségének is a nemzetállamok felszámolása a végső célja. E nagyszabású terv megvalósítására költik el a tisztességtelenül megszerzett haszon egy részét, aminek másodlagos célja a Soros-birodalom szalonképessé tétele, a jótékonykodó, jó szándékú és szeretetre méltó üzletember bemutatása.
A CEU elfogult nézőpontjára jellemző a Morgan Johansson, Svédország igazságügyi és migrációs ügyekért felelős minisztere által 2017. február 15-én tartott előadás alábbi mondata: „A bevándorlásnak semmilyen negatív hatása nem volt a svéd gazdaságra, ellenkezőleg, inkább erősítette a nemzetet.” Egy magára valamit is adó tudományegyetem megvédi a hallgatóit az efféle ostobaságok ellen.
Aki nagy tétekben játszik, az sok helyen kénytelen jelen lenni, ami mindig kockázattal is jár. A balliberális univerzum aligha örült neki, hogy az Open Society Foundations belső adatbázisából kiszivárgott kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel Soros embereként. Az anyag szerint a Soros-hálózatnak több „megbízható szövetségese” van a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma. A „megbízható szövetségesek” kategóriájában található Martin Schulz, Gianni Pittella, Guy Verhofstadt, Ulrike Lunacek stb. Ezeknek az embereknek semmi közük a fehér civilizációt jelképező tradicionális európai értékrendhez.
George Soros és a balliberálisok összefonódásában nincs tehát semmi meglepő, annál érdekesebb az önképük szerint független vagy polgári személyiségek fellépése. Az Orbán-kormány kritikájának természetesen van helye, de abban már nem vagyok biztos, hogy az Orbán versus Soros kérdésben egy nemzeti érzelmű, jobboldali polgár tiszta lelkiismerettel Soros és a CEU mellé állhat. Ugyanakkor nem véletlen, hogy éppen Csaba László, Jeszenszky Géza, Kovács Tamás, Mellár Tamás, Sólyom László és Ürge-Vorsatz Diána fejezte ki aggodalmát a kormány legutóbbi intézkedéseivel kapcsolatban. Az egyetemi-akadémiai világ mindig közelebb állt a liberalizmushoz, mint a konzekvens nemzeti jobboldalhoz. A liberális és baloldali dominancia miatt még az Orbán-hívők nagy része is igyekszik megfelelni a másik oldal elvárásainak.
A zavarodottságra utal Király Miklós Állítsuk meg közös erővel az Európai Unió lejáratását! című felhívása, aminek a legmegdöbbentőbb jellemzője a szolgai attitűd megjelenése. Mintha a nemzeti konzultáció általam sem túl kedvelt megtartása miatt valami felsőbbrendű erkölcs nevében az Európai Uniónak joga lenne megvetéssel tekinteni a magyarokra, akik „nemzeti barbarizmus nélkül” nem tudják megvédeni nemzeti érdekeiket. „És hogyan tudjuk ezek után képviselni a magyar ügyeket külföldön? Számíthatunk-e majd az unió támogatására és jóindulatára a határokon kívül élő magyarság sok gondjának-bajának orvoslásában?”
Adódik a kérdés: ennyire elesettek, naivak és szerencsétlennek lennénk? Mi az akadálya annak, hogy továbbra is képviseljük hazánk érdekeit? Történelmi tapasztalat, hogy soha nem számíthattunk senki támogatására és jóindulatára. Ez az EU-ra is vonatkozik. Megnyitottuk a piacainkat, sok mindenről lemondtunk, ezért a támogatás jogszerűen, szerződés szerint jár, egy kölcsönösen előnyös üzlet alapján. Hogyan hiheti bárki, hogy a nemzetek közötti együttműködést alapvetően az önzetlen segítőkészség és a humanizmus szabályozza?
Racionálisan nehezen megválaszolható kérdés, hogy a zavaros pénzügyi ügyletekben igencsak járatos Jean-Claude Juncker – az Európai Unió egyik vezetőjeként – miért fogadja hivatalában a pénzügyi világ egyik legrosszabb hírű spekulánsát. Soros nyíltan bevallotta, hogy „Nem érzem magam bűnösnek, azért mert érintett vagyok olyan erkölcstelen tevékenységben, amelynek semmi köze nincs a bűntudathoz”. De az is nyilvánvaló, Soros nemcsak a Clinton Alapítvány és az amerikai liberális demokraták képviselője és támogatója, ugyanis aktív szereplője a világot behálózó pénzügyi-hatalmi rendszernek.
Ennek történelemformáló szerepéről nyilatkozott a HVG 2016. június 30-án megjelent számában Chris Stone, az Open Society Foundations elnöke: „A nyílt társadalom gondolata veszített a támogatásából, ahogy az EU-hoz fűződő korai remények csalódást keltettek. Próbáltunk erre válaszolni, mind az EU reformjának elősegítésével, mind a civil társadalom támogatásával. Magyarországot a Közép-európai Egyetem is különlegessé teszi, ilyen programunk nincs máshol Európában. […] Jó példa a mai Ukrajna: az ottani kormány tele van olyan személyekkel, akik személyesen sokat kaptak a Soros-alapítványoktól, civil szervezetekből jöttek vagy ösztöndíjasok voltak.”
E nyilvános önleleplezés lehetne az utolsó szó e kérdéskörben, hozzátéve, hogy Ukrajnában a CIA, Soros és a Nyugat bizonyos körei együtt szerveztek puccsot a törvényesen megválasztott, mérsékelten oroszbarát Janukovics-kormány ellen. Victoria Nuland amerikai helyettes államtitkár közléséből tudjuk, hogy az USA ötmilliárd dollárt fektetett be egy oroszellenes kijevi kormány létrehozására. De a lehallgatók azt is rögzítették, amikor Nulad asszony a kijevi amerikai nagykövetnek telefonon mondta tollba a kormányba kerülők névsorát.
Mindezt a szabad, demokratikus, nyugati világ nagyobb dicsőségére. Azóta Ukrajna népe még jobban éhezik és fázik, de a bárkit kiszolgáló oligarchák tovább gazdagodnak, és jó üzleteket kötnek az Egyesült Államokból érkező liberális demokratákkal. Joe Biden volt amerikai alelnök fia, valamint John Kerry volt külügyminiszter fogadott fia és társai Kijevben különböző gazdasági társaságok vezetőségében dolgoznak tovább Ukrajna demokratikusabbá tételéért…
A kijevi Majdan téren történtek után olyan híresztelések keltek szárnyra, amelyek szerint George Soros lesz az ukrán nemzeti bank elnöke, esetleg pénzügyminisztere. Később más szereplők kerültek előtérbe, de érdekes módon ők sem álltak távol Soros világától és nézeteitől. Éppen ezért Magyarországnak – szimbolikusan szólva – nem árt minél távolabb húzódnia attól a világtól, amelyet George Soros képvisel.
A szerző politológus
