Pedig milyen jól indult az egész! A bécsi elit már mindent megszervezett. – Lássuk be, a német rugalmas nyelv. Nem nevezzük a menekülttábort tábornak, nehogy a történelem legsötétebb időit juttassa eszünkbe. A határkerítést átneveztem szárnyas kapunak. Akik nem olyanok, mint mi, azokat populistának hívjuk, legfeljebb tágítani kell egy keveset a fogalmon.
A mieink a demokraták: itt egy kicsit szűkítünk – mutatta kezével is a stratégiát a kör kedvenc kávézójában Werner Faymann volt kancellár. Utána Paul Lendvai, a magyar származású publicista vette át a szót. – Nézzétek, én 88 éves vagyok, két diktatúrát éltem túl. Tudom, miről beszélek. Minden kedden megírom a rovatomban: hová vezet, ha Orbánok, Putyinok, Erdoganok veszik át a hatalmat. Úgy látom, a propagandában a topon vagyunk. Megteremtettük a sajtópluralizmust is.
A Die Pressében és a Der Standardban ugyanazt írjuk – főleg Orbánról –, de különböző színű papírra nyomtatjuk őket. Így aztán ezek különböző újságok – érvelt Lendvai. De Ulrike Lunacek csak csóválta a fejét. – Sokkal kíméletlenebbnek kell lennünk! Világossá kell tennünk, ki tartozik Európához, és ki nem! Mindezt a demokrácia, az emberi jogok és a tolerancia nevében. Úgy szakmailag, mint emberileg! – fakadt ki a Magyarországot szívesen pellengérre állító zöldpárti osztrák politikusnő.
Egyszer csak eljött október 15-e. Lendvai sejtette, hogy ebből a dátumból baj lesz, de gondolta, hagyja ezúttal a régi pesti részleteket. Ötöt ütött az óra, bekapcsolták a televíziót. – Kedves nézőink! A választók kifejezték akaratukat – mondta az erőltetett, de kötelezően polkorrekt német fordulattal a közszolgálati ORF2 adásának szpíkere, majd így folytatta: „A változás mellett döntöttek!” Ezután különböző színekben pompázó térképeket kezdett mutogatni.
A kis bécsi társaság tagjai elfeketültek, amikor a térkép a feketék, a néppárt dominanciáját mutatta, és elkékültek, amikor a szabadságpártét. A populisták! Ám elzöldülni csak Lunacek zöldült el, miután a kőbalta alakú ország politikai térképe elfelejtett hozzázöldülni. Pártja kiesett a parlamentből.
Egyszerre ismerték fel: óriási hibát követtek el. Az a fránya választói névjegyzék! Gyorsan felmentek a belügy honlapjára, de sajnos igaz volt a sejtésük: 6,5 millió név sorakozott a választók listáján. Abendland, Albtraum, és így tovább, egészen Zuschlagig, Zuwandererig bezárólag. És köztük az a rengeteg vidéki!
Hogy a jó isten rogyasztotta volna rájuk azt a kék osztrák eget! Lelki szemeik előtt látták a sok falusi tahót, a krigli sörrel kezükben tántorgókat, akik ha kicsit is beisznak, már lendítik a karjukat. Lepergett előttük az osztrák irodalom- és filmtörténet, Bernhard, Haneke, Jelinek, Seidl. Az a hájas, klottgatyás bugris a külvárosból (Seidl: Kánikula), a hülye stájer vadász a még hülyébb trófeáival (Seidl: A pince).
Ausztria megannyi szégyellni való emberpéldánya. – Dialektikus értelemben nem is szükségszerű, hogy a demokrácia névjegyzékben testesüljön meg! – magyarázta Lendvai, akinek még derengett a dialmat.
A szpíker sorolni kezdte az eredményeket. „Ausztriában a választók 57,54 százaléka szavazott a két nagy jobboldali pártra, ezen belül 1,31 millió ember a jobboldali populista szabadságpártra, az FPÖ-re. Az FPÖ első helyen végzett Karintiában, ahol 108 ezren voksoltak rá. Vorarlbergben…” – Vorarlbergben!
Az Úr hat nap alatt teremtette a világot, és még Vorarlberggel is volt ideje bíbelődni! – fortyant fel Faymann, megfeledkezve róla, hogy ateista. A képernyő alján hírek futottak: „Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke: Szomorú és aggasztó, hogy egy ilyen formáció a szavazatok több mint negyedét megszerezte, és akár az ország második legerősebb pártjává válhat”; „The New York Times: Felüti a fejét Ausztria náci múltja”.
Az ORF2 a bécsi körzeti stúdiót kapcsolta. „A fővárosban fölényes szociáldemokrata (SPÖ) győzelem született” – mondta a hírolvasó. Majd elemzők arról beszéltek: Bécsben 635 ezer migráns él, döntő többségükben az SPÖ, kisebb mértékben a zöldek támogatói. – A demokrácia. Az emberi jogok. A tolerancia – bólogatott szomorúan, de elismerően Lunacek. Hajnalodott már. Belehasított a bécsi csendbe a müezzin éneke. Úgy szakmailag, mint emberileg.