Legalább négy évig fogja cipelni magával a magyar jogállamiság annak terhét, hogy igazságtalanul elvettek egy országgyűlési képviselői helyet a kormánypártoktól.
Szomorú fejlemény tehát a hazai igazságszolgáltatás, helyesebben a Kúria történetében, hogy a jelek szerint gyurcsányi útra lépett az általa semmibe vett, érvényesnek el nem fogadott több mint négyezer levélszavazat ügyében. A Demokratikus Koalíció, illetve az élén álló 2006-os nemzetverető volt ugyanis a legagresszívabb, legszélsőségesebb követelője, hogy a határon túliaktól vegyék el a választójogot, az anyaországi politikába való beleszólás lehetőségét.
A Kúria pedig lényegében ezt a programot hajtotta végre azáltal, hogy az ellenzéki tagokkal feltöltött Nemzeti Választási Bizottság döntését akceptálta és negligált több ezer határon túli szavazatot. Innen nézve nem is a Fidesz–KDNP-t érte a legnagyobb sérelem tehát, amelytől elvettek egy mandátumot, hanem a kinti magyarokat, akiknek ezzel azt üzenték: ne strapáljátok magatokat a szavazással, mert úgysem engedjük, hogy éljetek alkotmányos jogaitokkal.
Nem tudni, tisztában vannak-e vele azok, akik a diszkriminatív határozatot meghozták, hogy a határon túli magyarságnak pontosan azt a részét rekesztették ki az országgyűlési választásokból, akik szó szerint az egzisztenciájukat, sőt sokszor az életüket tették kockára azzal, hogy a többségi állam demokráciamegcsúfoló jogrendjével dacolva elküldték levélben voksaikat. Szlovákiában és Kárpátalján ugyanis szigorúan tiltják, büntetik a kettős állampolgárságot.
Így az, aki a hivatalos válaszborítékban küldi vissza a szavazatát a magyar választási szerveknek, kvázi feljelenti magát, mivel corpus delictit szolgáltat arra, hogy kérvényezte és megkapta a magyar állampolgárságot. Aki pedig lelepleződik, azt megfoszthatják az állampolgárságától, meghurcolják, állását elveszíti, családtagjait a legsúlyosabb hátrányok érik.
Ennélfogva a Kúria a legkeservesebben elküldött, így a hazaszeretet ékes, legszebb bizonyítékául szolgáló voksait dobta ki a kukába.
Bárhogy is nézzük, nagy égés ez az ügy a Kúriának, főként azután, hogy kimondottan megérdeklődték az NVB-nél, nőne-e a Fidesz mandátumainak száma, ha ezek a levélvoksok érvényesek.
Miután pedig azt a választ kapták, hogy nagy valószínűséggel igen, hisz mindössze 506 szavazat kell a 4360-ból ahhoz, hogy ne 133, hanem 134 mandátuma legyen a kormánypártoknak, meg is hozták a döntést: érvénytelenek a nem szabványborítékban visszaküldött szavazatok. Annyira egyértelmű, hogy milyen szempontok vezették a már eddig is Fidesz-elkaszálásra szakosodott bírói tanácsot, hogy még az Alkotmánybíróság is szóvá tette a dolgot.
Mindebből csak az nem érti, mi az ábra, akinek gyenge a felfogóképessége. Darák Péter, a Kúria elnöke az Echo TV stúdiójában mégis megkísérelte megvédeni a védhetetlent, habtisztára mosni a szürkülő mundért. Bár ne tette volna a Kúria szempontjából. Miután így még azoknak a fejében is világosság gyúlt, akik hajlamosak lettek volna úgy elkönyvelni a kérdést, mint laikusoknak nehezen követhető jogi problémát.
Mint kiderült ugyanis, az volt a kúriai bírók baja a saját borítékkal, hogy így nem lehetett megállapítani, vajon nem sérült-e meg, nem bontotta-e föl valaki, ami az NVI által adott boríték esetében kizárható. Mindez akár imponálóan precízen is hangozhatna. Csak hát mesélje már el valaki, miben befolyásolja egy kis sérülés a választói akarat kifejezésre juttatását? Már ha van egyáltalán bármi plezúr azon a papírtasakon.
Hiszen Darák is ismertette, hogy a választók által szerintük kizárólagosan visszaküldendő hivatalos borítékban van még egy belső boríték, amiben el kell helyezni a szavazólapot és egy azonosító nyilatkozatot a szavazópolgártól, hogy ő valóban ő.
Vagyis ha netán bárki az idegen állam postahivatalában arra vetemedne, hogy felnyissa a borítékot, kizárólag úgy tudja megmásítani a választói szándékot, ha egy másik párt mellé is ikszet rak vagy összefirkálja az egészet, így érvénytelenítve a szavazólapot. Ez a lehetőség azonban éppúgy fennáll az NVI-féle válaszborítékba tett voksok esetében is.
A helyzet tehát az, hogy csak akkor változtathatták volna meg a szavazatokat egyesek, ha voltak náluk ugyanilyen szavazólapok és bélyegzők, amelyeket betettek a borítékokba. Tényleg ezt feltételezi a Kúria élkádere? Akkor viszont ezzel kizárásos alapon meggyanúsította a Nemzeti Választási Irodát és a Nemzeti Választási Bizottságot, mivel csak tőlük, pontosabban az általuk felügyelt apparátustól kerülhettek volna ki szűztiszta szavazólapok.
Igazuk van a valódi szakembereknek: bírói jogalkotás, sőt alkotmányozás a legjavából az, ami történt a Fidesz mandátumának elvételével.