A visegrádi együttműködés szempontjából meglehetősen rosszul kezdődött a hét: hétfőn az Európai Parlament sokat emlegetett LIBE-bizottsága találta aggályosnak a magyar demokrácia helyzetét, alig 48 óra múlva pedig Frans Timmermans bizottsági alelnök utasította térdre a lengyeleket. A holland munkáspárti politikust elmondása szerint egyelőre nem győzték meg Varsónak a hazai joguralomra vonatkozó érvei.
Mi, magyarok pontosan tudjuk, milyen az, amikor minden erőbedobás ellenére sem sikerül magunk mellé állítani brüsszeliták egy csoportját. Ahogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter sem kapta meg a neki járó figyelmet (és tiszteletet) a LIBE áprilisi meghallgatásán, úgy Konrad Szymanski lengyel uniós ügyekért felelős miniszter sem járt sikerrel az uniós általános ügyek tanácsánál.
Ne legyen kétségünk afelől, hogy a visegrádiak bárkit küldenének az uniós csatatérre, az ítélet ugyanaz maradna. Magyarország mégis kedvezőbb helyzetben várja az ellene zajló eljárás folytatását, ugyanis Lengyelország esetében már élesítették a fegyverként szolgáló hetes cikket, míg velünk szemben „csak” előkészítik.
A liberális oldalon persze emiatt is megy a siránkozás: Miért van kitüntetett helyzetben Magyarország? – Akárcsak Lengyelország, Magyarország is tréfát űz az uniós értékekből, így ideje lenne kirúgni az EU-ból – írta nemrég a liberális The Guardian szerzője a magyar helyzetet elemezve. (A kritikát már csak azért is érdemes elengedi a fülünk mellett, mert egy olyan országból jön, amelyik maga döntött az EU elhagyásáról.)
Judith Sargentini, a Soros György ihlette LIBE-jelentés háziasszonya szintén a lengyelekkel példálózott a hétfői, egyébként Magyarországról szóló voksolás után. Mint mondta, az Európai Bizottság keze meg van kötve a magyarkérdésben, így a tanács figyelmébe fogja ajánlani a lengyel és magyar ügyek mielőbbi, együttes tárgyalását. A holland politikus már az e heti tanácsi ülésen foglalkozott volna az uniós fekete bárányokkal.
Szerencsénkre (?) az Európai Uniónak jelenleg nagyobb problémája is akad: a határait ugyanis továbbra is fenyegeti a migránstömeg, Angela Merkel politikai karrierjének sorsa pedig szintén egy hajszálon múlik – épp a bevándorláspolitikai megosztottság miatt. Bár a LIBE-jelentés is tartalmazza a magyar menekültpolitika kritikáját, addig nem kell aggódnunk, amíg az uniós porondon egyre több tagország szólal fel a migránsstop érdekében. Ebből a szempontból mi, magyarok nem csak a lengyelekkel evezünk egy csónakban: az olaszokkal, spanyolokkal és görögökkel együtt várhatunk arra, hogy a német kancellár némi arcvesztés árán visszavonja a 2015-ös meghívólevelet.
Az uniós csúcson a tagállami vezetők ezt részben kikényszerítették, a migránskvóta elutasításával a visegrádi országok pedig évek óta tartó csatát nyertek meg. A bevándorlási nyomás feltehetőleg még jó ideig nem fog csökkenni, és azt sem állíthatjuk biztosan, hogy a beharangozott európai menekültközpontok működőképesnek bizonyulnak, ám Európa végre felmérte a helyzet súlyát, és pragmatikus kísérletet tesz a válságkezelésre. Az e heti uniós fejlemények közül ezt érdemes zsebre tennünk a Sargentini-jelentés helyett.