A profi titkosszolgálatok céljaik elérése érdekében a rendelkezésükre álló erőket, eszközöket és az általuk alkalmazott módszereket tudatosan és célirányosan alkalmazva végzik munkájukat.
Vannak egyszerű, néhány lépésből álló műveletek, és vannak többszörösen összetett, kifinomult szakmai tudást, kombinációs készséget, türelmet kívánó akciók. A célirányosság és a rendelkezésre álló idő, no meg a birtokukban lévő eszközök alapján döntik el, hogy milyen úton lehet a leghatékonyabban végrehajtani az adott feladatot.
A befolyásolási műveletek esetében az internetkorszak előtti „ántivilágban”, a megfelelő fedés, álcázás biztosítása, a hatás növelése érdekében gyakran alkalmaztak többlépcsős módszert.
Elsőként megvizsgálták, hogy az adott dezinformáció elsődleges nyilvánosságra hozatalához melyik harmadik országbeli újság, folyóirat profilja illeszkedik leginkább. Ezt követően a szóba jöhető sajtótermékek körét leszűkítve olyan kapcsolatot kerestek, aki különböző módokon „motiválható”, aki a hitelesség látszatát keltve tud publikálni egy adott témában, célirányosan elhelyezve az írásban a kívánt üzenetet.
Következő lépésben a célország lapjaiban kezdik megjelentetni az adott dezinformációs csomagot, ezzel a hitelesség látszatát erősítve, egyszersmind a valódi célt és a megrendelőt mélyen elrejtve. Végül, utolsó lépésben, helyi szinten terjesztve a közvélemény előtt, már tényként lehet elültetni a befolyásolást, lejáratást célzó információt. Ez a titkosszolgálati művelet hónapokat, akár éveket is igényelt, mire a kívánt eredményt elérték.
Az elhárítás számára pedig ennek feltárása, majd aktív ellenintézkedések kezdeményezése az egyik legkeményebb dió volt.
Manapság persze már minden más, de a cél ugyanaz. Az internet adta lehetőségek, a tömegkommunikációs csatornák hihetetlen mennyisége felgyorsítja, adott esetben leegyszerűsíti a lépéseket.
A minap napvilágot látott hír szerint a Human Rights Watch nemzetközi „jogvédő” szervezet aktív kampányba kezdett, amelynek célja, hogy az Európai Néppárt zárja ki soraiból a Fideszt. Most tekintsünk el attól az apró ténytől, hogy ez a szervezet nem egy párt, nem egy uniós tagállam politikai szervezete, nem az EU hatalmi struktúrájának része. Tehát semmilyen jogalapja sincs a követelésének.
De a céljai elérésére nemzetközi porondról elindítja a lejárató akciót. Következő lépésként a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának hirdetései jelennek meg több közösségi médiafelületen, videómegosztón, amely szerint Magyarországon üldözik őket és támogatóikat. A művelet harmadik szakaszában a brüsszeli Politico című lapban már tényként taglalják az alapítványok magyarországi üldöztetését.
A Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke, Patrick Gaspard pedig közli, hogy a magyar kormány két év alatt 100 millió eurót költött a lejáratásukra. Az összeg nagysága, abszurditása árulkodik arról, hogy ez is a dezinformációs akció része. Végeredményként, szűk két hét alatt sikerül a műveletet nemzetközi színtérről elindítva a hazai nyilvánosság előtt már úgy feltüntetni, mintha a magyar kormány súlyosan sértené az emberi jogokat, korlátozná a civil szervezetek működését.
A lejárató művelet eredményessége vagy eredménytelensége most másodlagos, inkább a folyamat érdemel figyelmet. Különösen annak fényében érdemes ezt az akciót szemlélnünk, hogy a Fidesz harmadik kétharmados győzelme után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy választási ígéretüknek megfelelően a kormány még a nyári szünet előtt beterjeszti a parlament elé a Stop, Soros! törvénycsomagot.
Sőt szigorítani is kívánják az illegális migrációt szervezők büntethetőségét. Azt hiszem, így válik érthetővé a fent vázolt befolyásolási akció időzítése. Mivel a Soros György nevével fémjelzett nemzetközi tőkés érdekcsoport várakozásaival ellentétesen döntöttek a magyar választók, ezért ez az államszerűen működő, vezetőjüket az unió irányítói is államfőként kezelő szervezet viharos gyorsasággal profi, titkosszolgálati jegyeket mutató műveletbe kezdett.
Persze sokan úgy igyekeznek beállítani ezeket az álcivil szervezeteket, hogy csupán magasztos, humanitárius célok vezérlik, és nincs direkt politikai, gazdasági szándék a tevékenységük mögött. Ezt a legendát tudatosan sulykolják a tömegkommunikációs eszközökön keresztül.
Ám az elmúlt napokban napvilágot látott hírek tovább egyértelműsítik tényleges tevékenységüket. A The Los Angeles Times értesülése szerint Soros György más magánbefektetőkkel együtt igyekszik befolyásolni a kaliforniai kerületi ügyészi választásokat.
Több millió dollár megmozgatásával olyan ügyészeket akarnak pozícióba juttatni, akik az ő érdekeiknek megfelelő, ultraliberális politikai, büntetőjogi nézeteket vallanak. Az ügyészi rendszerbe való célirányos beavatkozás már az állam alapjait, demokratikus működését is veszélyezteti. Az Egyesült Államok komoly harcot vívott az 50-es, 60-as években azért, hogy az igazságszolgáltatást kiszabadítsa a szervezett bűnözés szorításából. A mostani akció azért is kapott komoly figyelmet, mert az amerikai társadalom különösen érzékenyen reagál ilyen hírekre.
A Helsinki Bizottság a magyar bírói testület számára szervezett „érzékenyítő” képzései hasonlóképpen felvetik azt a kérdést, hogy egy ilyen akció hogyan érinti egy állam szuverenitását. Ez a művelet pedig még nagyobb hangsúlyt ad a magyar kormány tervezett intézkedéseinek.
Meg kell őrizni az állam alapjait jelentő törvényhozás, jogalkalmazás függetlenségét minden külső befolyástól. Mindegy, hogy idegen ország vagy multinacionális csoport kívánja az érdekeit érvényesíteni illegális eszközök, módszerek alkalmazásával. A készülő törvénycsomag igazából nem szigorítást fog jelenteni, hanem a magyar állam alkalmazkodóképességét mutatja az újonnan megjelenő kihívásokkal szemben. A fenyegetést, mindegy, hogy honnan jön, meg kell állítani.
Földi László – A hírszerző szemével és Horváth József – Az elhárító szemével összes cikkét ITT találja.
