Ez a hír nem volt igazán sokkoló, hiszen a világ legtöbb országában már megkezdődött ez a tendencia, de a Daily News azért más eset. New York a világsajtó központja, és a Daily News bevett bulvárstílusa ellenére ikonikus napilapnak számított. A csaknem száz éve alapított lap New York legnagyobb példányszámban megjelenő újságja volt, amely ez idő alatt a város munkásrétegének több generáción keresztül szállította a világ és a város híreit.
Természetesen lehet arról vitatkozni, hogy egy bulvárlap digitalizálása talán nem a legnagyobb csapás a városra 2001. szeptember 11. óta. De tény, hogy egy igen jelentős társadalmi réteg a másodlagos szocializációját, a világba való bevezetését jóformán ettől a laptól kapta, és ez mindenképpen elgondolkodtató. A Daily News jelképpé, ikonná vált, mert sajátos stílusában úgy tudósított a helybéli politikáról, a korrupcióról, avagy híres emberek magánéletéről, mintha képregény lenne, és markáns politikai állásfoglalás helyett egy olyan világot tárt olvasói elé, ahol konkrétumok helyett csak a Jó és a Rossz vívna ördögi, soha véget nem érő csatát. Így válhatott a News életszerű modelljévé a Superman filmsorozatnak is, ahol a főhős alteregója, a vastag keretes szemüveget viselő Kent Clark újságíró a Daily Planet nevű újságnál. Amerikai szociológusok és pszichológusok már évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy az átlag amerikai (nem is beszélve az átlag alattiról) valóságérzetét mennyire befolyásolják azok a képregények, amelyeket tinédzserkoruktól kezdve olvasnak. Nos, az ez irányban végzett felmérések dermesztőnek hatnak, hiszen a megkérdezett amerikaiak egy jelentős csoportja őszintén, már-már vallási szinten hisz abban, hogy Amerikát csakis valamelyik szuperhős tudja megmenteni: vagy a Superman, vagy a Pókember, vagy egyéb képregénylovagok. Ez a meghökkentő állítás igaz a nem nagyvárosokban élő átlaglakosokra is, akik közül sokan például a mai napig szentül hiszik, hogy Supermanen kívül ember még sohasem járt a Holdon. A hétköznapi valóság párhuzamossága mellett az alternatív világ művi úton létrehozott hőseibe vetett vakhit elég sokat elárul az ameri-
kaiak tömeglélektanáról is…
A Daily News védelmében azonban leszögezhető, hogy ízig-vérig helybéli, New York-i lap, amelynek szerkesztői gyakran fogalmaztak meg éles kritikát a város tömegközlekedési, csatornázási és egyéb problémái miatt, de tették mindezt abban a sajátos stílusban, amely egyfajta védjegyévé vált a lapnak. Minden provincialitása ellenére a News évtizedeken keresztül az ország legolvasottabb újsága volt. Ellenben a valódi világlap, a globális ismertségű és gyakran hivatkozott The New York Times csak az ötödik helyen kullog az eladási listán, mert az egyszerűbb olvasónak sohasem tetszett a lap fennkölt és kifinomult stílusa, amely természetesen nem képregényi nyelven informálja az olvasókat. A The Daily News kálváriája azonban a vég kezdetét jelentheti a többi napilapra nézve is. De azok talán majdcsak elboldogulnak a digitalizált új világban, amíg a Newsról elmondható, hogy saját stílusának áldozata lett. A lap egyenlőre még nyomtatott formátumban is megjelenik, de erősen megcsonkítva: éppen azon oldalak nélkül, amelyek egy évszázadig meghatározták az újság karakterét. Nehéz viszont azt elképzelni, hogy az egységes online verzió mennyire lesz hatékonyabb, hiszen a lap színe-javának mindig a New York-i kiadás számított, a városon kívüli változatok ugyanis sokban különböztek az eredetitől.
És most? Ugyanazt fogják olvasni Katarban, mint New Yorkban? Nehéz elképzelni. A média digitalizálása, a globalizáció követelménye azonban tönkreteszi azt az eredetiséget, a humort és a fantáziát, amely a Newsban mindeddig jelen volt, és most megszűnik. Az uniformizálódás nem ismer esztétikai határokat.
A szerző politológus