A 2017. évi A világ boldogságszintje című tanulmány (World Happiness Report, 2017) három híres közgazdász, egy amerikai, egy brit és egy ausztrál kutatócsoportjának munkája, a világ 155 országában különböző mutatók alapján vizsgálja a „boldogságszintet”.
A főbb területek az életszínvonal, amit az egy főre jutó bruttó hazai termékkel (GDP) mérnek, a születéskor várható és egészségesen leélt átlagos élettartam, a korrupció társadalom által érzékelt mértéke, a családi és társadalmi összefogás ereje akkor, ha valaki bajba jut, a társadalom adakozási hajlandósága a társadalom kevésbé tehetős, szerencsés tagjai, illetve fontos társadalmi célok érdekében, valamint az emberek választási lehetőségei életük alakításával kapcsolatban. A felsorolt területeket a kutatók egyrészt statisztikai adatok, másrészt kérdőíves felmérés segítségével elemezték.
A valamennyi terület elemzése alapján készült rangsorban Magyarország a 75., Csehország a 23., Szlovákia a 40. és Lengyelország a 46. Az egy évvel korábbi, 2016. évi elemzésben a 91. hely volt a miénk, a csehek a 27., a szlovákok a 45., a lengyelek pedig az 57. helyen álltak.
A még korábbi, 2015-ös tanulmányban viszont még csak a 104. helyen voltunk. A csehek a 31., a szlovákok a 45., a lengyelek pedig a 60. helyen álltak. 2017-ben a listát Norvégia, Dánia, Izland és Svájc vezeti. 2015–16-ban is ez a négy ország volt az élen, csak nem ugyanebben a sorrendben. A vizsgált időszakban valamennyi V4-es ország javította pozícióját: Magyarország 29, Csehország 8, Szlovákia 5 és Lengyelország 14 hellyel. A legnagyobb előrelépés tehát Magyarországon következett be. A tanulmány szerzői külön hangsúlyozzák a kelet-európai országok javuló pozícióját, miközben a fejlett világ egy részében ellentétes tendenciák tapasztalhatók.
A 2005–2007 és a 2014–2016-os időszakokat összehasonlítva azt találták, hogy régiónk csaknem valamennyi országában javult az általános boldogságindex értéke, viszont kissé romlott Svédországban, Hollandiában, Ausztriában, Finnországban, s jelentősen romlott Belgiumban, Franciaországban, Dániában, Spanyolországban és Olaszországban. A legdrámaibb romlást Görögország és Portugália szenvedte el. Összességében az EU fejlett országai közül 11 országban volt jelentős boldogságszint-zuhanás. Régiónkban viszont 12 országban volt jelentős javulás.
Megjegyzendő, hogy nem mind a 11 ország EU-tagország. A 188 oldalas, részletes elemzés külön felhívja a figyelmet arra, hogy míg Kelet-Európában a boldogságszintet növelni tudó országok vannak többségben, addig Nyugat-Európában fordított a helyzet.
A boldogságszint drámai romlását a 11 fejlett EU-s országban a kutatók a gazdasági, társadalmi és politikai feszültségek, stresszhelyzetek erősödésével magyarázzák.
Természetesen Kelet-Európa országai, közöttük a V4-ek „abszolút boldogságszint-pozíciója” még általában rosszabb, mint Nyugat-Európa fejlett országaié. Azonban már ebben is vannak kivételek. Csehország 2017. évi 23. pozíciójához képest Franciaország csak a 31., Spanyolország a 34. helyen van. Továbbá még Szlovákia és Lengyelország is megelőzi a 48. helyen lévő Olaszországot, és Magyarország pozíciója is jobb, mint Görögországé (87.) és Portugáliáé (89.). Régiónk gyengébb abszolút helyezését elsősorban az alacsonyabb egy főre jutó GDP-mutató okozza.
Az általános boldogságindex régióbeli javuló tendenciája azonban mindenképpen figyelemre méltó és reményre okot adó teljesítmény. A gyengébb értékelést kapott részterületekre, mint például a várható élettartam meghosszabbítására történő figyelem-összpontosítással és tudatos fejlesztésekkel el kellene érni azonban azt is, hogy az abszolút pozíciónk is gyorsabban javulhasson.
A szerző közgazdász