A kormánypártoknak, illetve a jó érzésű emberek közösségének kifejezetten örülniük kellene, hogy a baloldalnak nevezett konglomerátum is beindította kampánymotorjait. Annyira magas hőfokú sértéseket zúdítanak a kabinetre, s mindazokra, akik egyetértenek vele, vagy csupán nem ellenségesek, hogy az már önmagában mozgósító erejű – csakhogy éppen a liberóbaloldallal szemben. Gyűlölködésükkel felébresztik a polgárokban a szunnyadó szavazót. Képtelen vádjaikkal, permanens fröcsögésükkel aktivizálják az ellenzéket sújtó protesthangulatot. Így az október másodikai referendum a kényszer-betelepítési kvótával szembeni protestszavazás is lesz – az ellendrukker alakulatok ellen. Hiszen világos, mint a nap: ha egyszer a kormány megkap minden brutális, vészterhes, becsületsértő jelzőt a magukat egyre őrültebb szájtépésekbe lovalló álbaloldali pártocskáktól, akkor ez azt jelenti, hogy szerintük azok is megérdemlik a szidalmakat, akik képesek „ezeket” támogatni bármiben.
Mindezt megfejelik egy nem is leplezett fenyegetéssel, amiből tudható, mire számíthatnak az illegális bevándorlókat nem kitörő örömmel beengedni akaró polgárok, ha asszisztálnak a hatalomnak, elmennek szavazni és a nemet ikszelik be. A dologban van egy furcsaság, ami még érthetetlenebbé teszi az önsorsorsrontási flottafelvonulást: saját szavazóbázisukat is igyekeznek maguk ellen hangolni. Egyszerűen lehetetlen, hogy a legkülönbözőbb közvélemény-kutatásokat ne ismernék, amelyek arról adnak hírt, hogy még saját támogatóik nagy többsége is el akar menni a népszavazásra és nemmel voksolni, elutasítva a ránk erőszakolt kötelező bevándorlókvótát.
Hogy ezek után miért erőszakoskodnak tovább a népszavazási bojkott, illetve a kötelező migránsimádat mellett? Lehet, hogy orvos kellene, nem politológus ennek megválaszolására. Egy azonban biztos: ha valakik nyilvánvalóan saját érdekeik ellen tesznek, ott mindig kényszerítés, zsarolás vagy korrupció húzódik meg a háttérben. Miután az első mögöttes ok ilyen durva formában talán kizárható, marad a második: a korrupciós késztetés. S minekutána széles körben ismertté váltak azok a pénzügyi apanázsok, financiális megtámogatások, amelyekben Soros György spekulánscézár részelteti a magyarországi neoliberális formációkat, nem kell hosszasan találgatni, vajh honnan korrumpálják annyira ezeket a resztlipártokat, hogy homlokegyenest az ellenkezőjét csinálják annak, amit épeszű, a választói bázisukat bővíteni és nem apasztani szándékozó politikai szereplők tesznek. Mintha egyfajta kellető politikai násztánc elevenedne meg a szemünk előtt, amelynek során mórikálják magukat, pipiskednek a Soros-kommandók, melyikük tudja jobban megszolgálni a zsoldot, trágárabbul szidalmazni a jobbközép kormányt és a konzervatív oldalt. Ez a szponzorédesgető rituálé viszont egyre ellenszenvesebb a lakosság számára.
Logikusan fölvetődik az is: jogszerű-e, hogy külföldről finanszírozott álcivil szervezetek destruálva részt vehetnek egy népszavazási kampányban? A Soros-féle álhumánus anyahajó-szerveződést Nyílt helyett Dúlt Társadalom Alapítványra kellene keresztelni. Az általa dajkált és pénzzel tömött őslakosellenes, áljogvédő Amnesty International beavatkozása ennek a névváltoztatásnak az indokoltságát támasztja alá. Ordít, hogy csak ártani akarnak a kormánynak, ám szintén nem találják a megfelelő módot.
Szakértők mondják, hogy teljesen összezavarják a választókat a baloldal keszekusza, egymást kizáró üzenetei. Most főként Molnár Gyula aktuális MSZP-elnök suta nyilatkozata szította föl a kedélyeket, amikor azt nyilatkozta, hogy bár otthonmaradásra biztatják az embereket, de közben nem értenek egyet a betelepítési kvótával sem, és ha ilyen irányú javaslatot terjesztene be a kabinet, azt készek lennének megszavazni. Sokan nekiestek saját maradék csápoló körén belül is, amiért „Afidesz” uszályába került. Holott pusztán megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, hogy a baloldali szavazók nagyobb része is elutasítja a migránsinváziót és nem kér a kényszer-betelepítésből. Igaz, ezzel még inkább megkavarta az amúgy is tanácstalan, töpörödő balos publikumot. Másrészt ki hiszi el a szocialistáknak, hogy támogatnák a kormányt a kötelező migránskvóta ellen? Miért nem nyújtanak be ők egy javaslatot? Így csak arra jó a füllentésük, hogy saját táborukat megforgassák, mint a ringlispílt.
Az utódpárti blokk a hisztérikus fenyegetőzéssel a lovak közé hajítja a gyeplőt és deklarálja: abszolút nem érdekli, mi az emberek ítélete. Egész zagyva, gyűlöletteli kommunikációjukkal elárulják, hogy már a referendum utáni időkre készülnek. Azt követelik, mondja meg a kabinet, milyen lépéseket tervez a népszavazás után. Ebből viszont egyértelmű, hogy biztosak benne: a kötelező kvóta elutasítása győzedelmeskedik október másodikán.