A külföldi egyetemisták és főiskolások napjainkban egyre több bevételt generálnak a célországok gazdaságának, ugyanis a külföldön tanulás ma már nem egyszerűen csak tanulást jelent, hanem nagyrészt turizmust is. A fiatalok ugyanis nemcsak azért mennek külföldre, hogy ott új ismereteket tanuljanak a legjobb egyetemek legkiválóbb professzoraitól, hanem legalább annyira azért is, hogy megismerjék egy másik ország kultúráját és megértsék a meglátogatott országok gazdasági és társadalmi gyakorlatát is.
Az OECD statisztikái szerint a külföldön tanuló egyetemi vagy főiskolai hallgatók száma világszerte gyorsan növekedett, és az 1980-as 0,8 millió főről 2005-re elérte a 2,7 milliót, majd 2015-re meghaladta a hétmilliót. E jelenség gazdasági jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Államokban a 2013–14-es tanévben ott tanuló külföldi hallgatók vásárlásaikkal mintegy 26,8 milliárd dollárral járultak hozzá az Egyesült Államok gazdaságához, és körülbelül 340 ezer amerikai állást teremtettek ezáltal. A fejlett országokban a külföldi hallgatók oktatása fontos részét képezi az illető országok „láthatatlan” exportjának.
Az OECD-országokba elsősorban Kínából és Indiából érkeznek hallgatók, és a fő célországok az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Németország és Ausztria. A kisebb fejlett OECD-országokban a külföldi hallgatók aránya eléri az összes hallgatókon belül a 20 százalékot. Hosszú ideig Magyarország csak igen csekély számú hallgatót fogadott más országokból, arányuk sokáig alig érte el a 4 százalékot, de az utóbbi években ez folyamatosan növekedni kezdett. Elsősorban az orvosi, az állatorvosi és a műszaki szakokon magas a külföldi hallgatók aránya, de a gazdálkodás és egyéb üzleti szakokon is szép fejlődést figyelhettünk meg. Ma hazánkban a külföldi egyetemisták és főiskolások igen jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez, és a hagyományos, mindennapi élethez szükséges kiadások mellett egyre több turisztikai szolgáltatást is igénybe vesznek. Bátran állíthatjuk, hogy a nagyobb városokban a turisztikai és vendéglátóipari szolgáltatók egyre nagyobb arányban a hazánkban tanuló külföldi hallgatókból élnek.
Ugyanakkor a tapasztalatok szerint a külföldi fiatalok fogyasztói igényei nem minden esetben jutnak el a szolgáltatókhoz, akik ezért csak nagy vonalakban képesek azokat kielégíteni. Tehát mindenképpen létezik egy bizonyos kommunikációs szakadék a célcsoport (a külföldi egyetemi és főiskolai hallgatók) és a szolgáltatók (romkocsmák és szabadulószobák üzemeltetői, múzeumvezetők, idegenvezetők, koncertszervezők, étterem-működtetők stb.) között. De nem is igen lehet elvárni, hogy a hazai turisztikai szolgáltatók, akik eddig főként rövidebb időre érkező, idősebb külföldi turistákhoz szoktak, egyik pillanatra a másikra megértsék ezt a gyorsan változó piacot.
Éppen ezért határozta el néhány professzor, akik nagyobb egyetemeken, főiskolákon dolgoznak, illetve több olyan szervezet szakemberei, akik maguk is részt vesznek a helyi turizmus szervezésében (mint például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara turisztikai szervezete), illetve segítik a magyar export előmozdítását (mint például a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.), hogy létrehoznak egy olyan egyesületet, amely segíthet e fenti információs szakadék leküzdésében. A 2016 novemberében létrehozott Magyar Oktatásturisztikai Egyesület tagjai már eddig is több kutatást végeztek a hazánkban tanuló külföldiek költési szokásairól, illetve a fogyasztói megelégedettségükről, és ezeket a kutatásokat folytatni kívánják, eljuttatva az eredményeket a szolgáltatókhoz. A tagok remélik, hogy tevékenységükkel hozzájárulnak a hazánkban tanuló külföldiek elégedettségének növekedéséhez, és ennek révén egyre többen választják majd a hazai felsősokú tanintézeteket, ennek nyomán pedig növekszik a hazai turisztikai és vendéglátóipari szolgáltatók bevétele is.
A szerző közgazdász, az ESSCA francia üzleti egyetem nyugalmazott professzora
