A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és a távfűtés ára. Ha ideszámítjuk a szemétszállítást és a vízdíj mérséklését, akkor eddig 1200 milliárd forint maradt a családoknál. Ne felejtsük: azok a szocialisták, akik a választási kampányukban azt ígérték, hogy nem lesz gázáremelés, kormányra kerülve háromszorosára engedték emelni az árát. A rezsicsökkentés eredményét pedig ötödik éve tartja a kormány.
Ma Európában a magyar családok jutnak a harmadik legalacsonyabb átlagáron a gázhoz, ezzel átlagosan évi 170 ezer forintot takarítanak meg. A villamos energia lakossági átlagára Budapesten 2018 januárjában 12,06 eurócent volt kilowattóránként, ez az unióban a harmadik legalacsonyabb ár. Plusz: az uniós gyakorlattal szemben Magyarországon nem kell energiaadót fizetniük a lakossági fogyasztóknak. Az MSZP mindent és annak az ellenkezőjét is nyilatkozta már az ügyben, akkora zavart okozott köreikben az Orbán-kormány intézkedése. Azóta sem tudták feldolgozni, hogyan volt képes egy kabinet olyan lépésre, amely minden egyes fogyasztónak kedvező. Ők ugyanis ilyen döntésre életükben nem szánták el magukat. A történelmi hűség kedvéért csokorba gyűjtöttünk néhány önmagában is sokatmondó állítást, amely a rezsicsökkentés kapcsán elhangzott a szocialisták részéről.
2012. december 28.: Lukács László szocialista frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján elmondta: az MSZP igazságtalannak tartja, hogy egységesen tíz százalékkal csökkennek a rezsiköltségek.
2013. január 2.: Az MSZP szerint a kormány rezsicsökkentő akciója komoly mellékhatásokkal is jár. Józsa István frakcióvezető-helyettes jelezte: nem lehet elhallgatni, hogy a lépés ideje és módja is komoly kockázatokat rejt. A közműszolgáltatók minden bizonnyal a szolgáltatási színvonal csökkentésével, az energiaellátó berendezések karbantartásának elhalasztásával, valamint az energiaipari beruházások lefújásával reagálnak majd a kötelező ármérséklésre.
2013. január 22.: Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja közölte, a párthoz érkezett visszajelzések szerint a tízszázalékos csökkentés a valóságban sok helyen csak öt százalék, vagyis az Orbán-kormány megint becsapta a családokat.
2013. február 1.: Bangóné Borbély Ildikó az évszázad átverésének nevezte a rezsicsökkentést, mondván, azzal azok takaríthatnak meg több tízezer forintot havonta, akik már az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével is több százezer forintot nyertek.
2013. február 5.: Az MSZP szóvivője szerint a rezsicsökkentés csak a kormányzati sikerpropaganda része, valójában pedig az évszázad átverése. Török Zsolt jelezte: a kormány tervei újra a gazdagabbaknak kedveznének jobban a szegényebbek helyett, hiszen aki többet fogyaszt, annak nagyobb megtakarítást jelent az árcsökkentés. Hozzátette: az ármérséklés megvalósításával csak a korábbi megszorítások egy részét törölnék el. Török Zsolt szerint ez a gyakorlat a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
2013. március 12.: Az MSZP támogatja a rezsicsökkentést, de nem azon a demagóg, igazságtalan és a jogállamiságot veszélyeztető módon, ahogyan a kormány végrehajtja – mondta Burány Sándor. A szocialista politikus jelezte: követelik, hogy állítsák vissza a 2010-es kormányváltás előtti szintre, csaknem százmilliárd forintra a rászorulóknak járó, azóta töredékére csökkentett összegű energiaár-támogatást.
2013. március 16.: Burány Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés nem segít azoknak a vidéki embereknek, akik fával fűtenek. (Azóta a kormány bevezette a kedvezményes tűzifaprogramot.)
2013. március 19.: A szocialista Varga Zoltán az Országgyűlésben arról beszélt, fontos, hogy csökkenjenek a lakosság terhei, de ezt a terhet sokkal humánusabban, célszerűbben kellett volna elosztani.
2013. március 26.: Az MSZP kezdeményezi, hogy a rezsicsökkentés mellett más kormányzati intézkedések hatásairól is tájékoztassák az embereket, így a fogyasztói számlákon jelenjen meg az áfaemelés és a különadók bevezetésének hatása is. A szocialisták erről szóló törvényjavaslatát Tóbiás József frakcióvezető-helyettes ismertette.
2013. április 3.: Az MSZP szociális alap létrehozását sürgeti azok érdekében, akiknek a rezsicsökkentés nem jelent segítséget. Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes kitért arra is, támogatják, noha mikroszkopikus méretűnek tartják a rezsicsökkentést.
Így érkeztünk el a 2014-es választásokhoz, amelyet a Fidesz–KDNP újra kétharmaddal nyert meg. Most ismét szavazás előtt áll az ország, az ellenzék megint elővette a rezsicsökkentés témakörét. Ez érthető, arról beszélnek, ami a legjobban fáj nekik. Most az a szöveg, hogy a kormány a rezsiblöffel átverte az embereket, és lám, találni olyan piaci szolgáltatót, amelyik kedvezőbb áron (mindössze öt százalékkal alacsonyabban) kínálja a gázt. Tisztázzuk: nem verték át az embereket, mert számokkal igazolható tény a 25 százalékos csökkentés. Azért sem lehet blöffről beszélni, mert a rezsicsökkentés miatt az érintett szolgáltatók egyik évről a másikra tízmilliárdokat buktak a lépéssel. Hol a pénz, ha a kormány intézkedése trükk volt? Én megmondom: az embereknél maradt, amit mindenki nyomon követhet a havi számláján.
A hatósági árszabályozás évek óta és további hosszú évekre garantált. Az a bizonyos piaci szolgáltató csak két évre adja a kedvezményt, ami nem általánosan érvényes mindenkire, hanem egy szűkebb fogyasztói csoportot céloz meg. Ezek pedig nem azok a rászorulók, akikért az MSZP oly sűrűn ejt könnyeket. Az akcióval azok élhetnek, akik legalább évi 2500 köbmétert fogyasztanak. Az sem mellékes, hogy a kormány soha nem mondta azt, hogy az energiát a szolgáltatók – legyenek állami vagy magáncégek – veszteséggel szerezzék be és adják tovább. A hangsúly azon volt, hogy a rezsidíjakon senki ne nyerészkedjen, ne tegyen rá extraprofitot. Ez nem jelenti azt, hogy a szolgáltatás ne lehetne kifizetődő. Így a közművek infrastruktúrájának karbantartása is biztosított, és még fejlesztésre is jut.
Azok a szocialisták, akik most verik a tamtamot, hogy a kormány miért nem csökkenti tovább a díjakat, jobban tennék, ha hallgatnának. Legfőképpen azért, mert hiteltelenek. Kormányzásaik alatt nem tettek semmit, hanem hagyták, hogy a multinacionális vállalatok úgy emeljék az árakat, ahogy akarják. A szektor privatizációjakor még garantált nyereséget is adtak nekik. Így fordulhatott elő, hogy 2010-et megelőzően Európában a magyarországi energiaárak voltak a legmagasabbak a lakosság fizetőképességéhez képest. A nemzetközi cégek így tudtak ezermilliárd forintot kivinni az országból. Ezt a korszakot zárta le 2010-után az Orbán-kormány – azt a korszakot, amelyet most visszasírnak a szocialisták.
Az ellenzék választási ígéreteinél érdemes megkeresni az „apró betűs részeket”. Halljuk, miket ígérnek, de tudjuk, hogyan kormányoznak. Orbán Viktor a minap okkal fogalmazott úgy, hogy a külföldi gazdasági és politikai érdekcsoportok Soros György vezetésével gyenge és zsarolható kormányt szeretnének Magyarországon. Az energiaszolgáltatók, a bankok egy részének és a német kézben lévő sajtó egy részének nemzeti kézbe vételével a kormány zsarolhatósága megszűnt. Nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy azok az energiacégek, amelyek elvesztették az extraprofitot a rezsin, örömmel nyugtáznák a régi világ visszatértét. Zsebre megy a játék, és ha ez a hatalom bukik, akkor nem a lakosság fog nevetni a végén.