Közfelháborodást váltott ki a Veszprémi Törvényszéknek a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) volt vezetőivel szemben hozott felmentő ítélete. A bíróság a felelősök személyét a tároló tervezőiben és kivitelezőiben, nem pedig a Mal vezetőiben látta, akikkel szemben viszont vádemelés nem történt. Álláspontom szerint a Mal-vezetők felelőssége mind polgári jogi, mind pedig büntetőjogi vonatkozásban fennáll.
A Veszprémi Törvényszék elsőfokú felmentő ítéletét tévesnek tartom, a tényállást ugyanis hiányosan tárta fel, és ennek alapján hozta meg felmentő ítéletét. Mindez a következőkkel támasztható alá.
Az olyan nagyfokú környezeti és természeti kártételért, ami a vörösiszap-kiömléssel több ember halálához, megsérüléséhez, ingó és ingatlan vagyonok, vállalkozások, mezőgazdasági farmok és halgazdaságok megsemmisüléséhez, tönkremenéséhez vezetett, a környezetvédelmi törvény szerint az abban közreműködőket vétkességtől független, objektív felelősség terheli.
Ha ez a tároló tervezőinek és kivitelezőinek szerződésszegéséből ered, akkor az új Ptk. szerint a tervező és a kivitelező felelőssége akkor áll fenn, ha az ellenőrzési körén belül nem az előreláthatóság követelményei szerint járt el. Jelen esetben kétségtelenül felelősség terheli őket, mivel a talajmechanikai vizsgálatokat nem megfelelően végezték el.
Ugyanakkor a használatba vevő Mal Zrt. egyrészt a környezetvédelmi törvénybe, másrészt a polgári törvénykönyvbe foglalt veszélyes üzemi működtetés alapján fennálló objektív felelősség alapján felel, mert a környezetszennyezés és a belőle származott katasztrófa az ő működési körében következett be. Az európai jogrend szerint az ítélkezési gyakorlat értelmében ha a környezetszennyezésből vagy környezetrombolásból előállott kár okozásában többen hatottak tényleges módon közre, akkor valamennyi közrehatót együttes és egyetemleges felelősség terheli.
Minthogy a környezetkárosító láncolatban egyforma súlyú és egyetemleges felelősség terheli az abban résztvevőket, ha elévülés miatt nem is lehetne felelősségre vonni a tervezőt és a kivitelezőt, a környezetkárosító folyamatban résztvevők felelőssége ugyanolyan mértékben fennáll, mintha a többiek is részesülnének abban. Ennélfogva a Mal Zrt. felelőssége a környék vörös iszappal történt elöntésének a ténye alapján a környezeti károkozás címén objektíve fennáll.
Ez a polgári jogi felelősség. Ezen túlmenően azonban a Mal akkori vezetőinek büntetőjogi felelősségét meg kell, hogy alapozzák azok a körülmények, amiről az elsőfokú eljárással kapcsolatosan nem lehetett hallani. A helyszínen járt környezetvédelmi szervezetek és maguk a dolgozók is már hetekkel előzőleg jelezték a szivárgásokat, amiről környezetvédők fényképeket is közzétettek. A Mal vezetői ennek ellenére semmilyen hathatós intézkedést nem tettek, sőt az adatok szerint spórolásból a lúgtól a tárolt vörös iszapot csak felületesen tisztították meg, amit – ugyancsak spórolásból – nem egy új tárolóban, hanem abban helyezték el, amelynek fala már nem bírta a terhelést. A tároló zagytelítettsége nyolc méterrel volt magasabb a megengedettnél.
A Mal-vezetők mulasztásának indítéka a spórolás, vagyis a haszonmaximálás volt, és ennek volt minden más alárendelve. Ezért büntetőjogi felelősségük nemcsak gondatlanság, hanem eshetőleges szándékkal elkövetett közveszélyokozás bűntette miatt áll fenn. Ezeket a tényeket a Veszprémi Törvényszék elsőfokú ítélete teljesen figyelmen kívül hagyta.
Ezért helyesen járt el a Győri Ítélőtábla fellebbviteli tanácsa, amikor ítéletében új eljárás lefolytatását rendelte el. Mivel azonban fennáll a Veszprémi Törvényszék részéről az elfogultság gyanúja, helyesebb lett volna, ha az új elsőfokú eljárás lefolytatására egy másik megye törvényszékét jelölte volna ki.
A szerző egyetemi tanár