A Greenpeace kampányfelelőse, Perger András és egyes ellenzéki politikusok az orosz elnök budapesti látogatása előtt azt állították, hogy a magyar–orosz energetikai együttműködés növeli Magyarország függőségét Oroszországtól, a Paks II projekt előnytelen Magyarországnak, az új erőmű pedig veszteséges lesz, illetve az orosz állam nem képes finanszírozni a beruházást. A Putyin-látogatás egyértelműen jelezte, hogy megalapozatlanok ezek az állítások.
Vegyük sorra őket! Mindenekelőtt a Magyarország energiafüggőségére vonatkozó állítás teljességgel ellentétes a dolgok valódi állásával. Magyarország nemcsak diverzifikált gázszállítási útvonalakkal rendelkezik, hanem a szükséges földgáz mintegy felét már különböző forrásból szerzi be Ausztria, illetve Szlovákia felől.
Ami az új paksi blokkokat illeti, az energetikai függőségre vonatkozó állítások alaptalanok. Miután a paksi atomerőmű Magyarország területén működik és magyar szakemberek üzemeltetik, meglehetősen képtelen állítás, hogy ebbe bárki is bele tudna szólni. Több mint harminc éve termel villamos energiát a paksi atomerőmű, amely orosz technológia alapján épült, de semmiféle függőségről nincs szó. Ami az üzemanyag-ellátást illeti, az urán piaca meglehetősen stabil, és ez a piac is diverzifikált, nincsenek olyan kilengések az árban, mint a földgáz esetében. Ráadásul a paksi atomerőmű két évre elegendő fűtőanyag-tartalékkal rendelkezik.
Más kérdés, hogy a lehetséges alternatívüzemanyag-szállító, az amerikai Westinghouse megpróbált saját üzemanyagot ajánlani az orosz típusú cseh, magyar, szlovák és bolgár erőműveknek. Csehország ugyan kipróbálta az amerikai fűtőanyagot, de a tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy marad az eredeti orosznál. Magyarország, Szlovákia és Bulgária pedig a cseh kollégák tapasztalata után eleve nem is kísérletezett azzal. Ukrajna szintén lemondott a kipróbálás után az amerikai fűtőanyagról, miután műszaki problémáik voltak vele, azonban a gyártó Westinghouse cég erőteljes lobbizása, illetve az amerikai politikai nyomásgyakorlás után mégis úgy döntött, hogy használja az amerikai fűtőanyagot. Figyelemre méltó a nukleáris fűtőanyag piacának diverzifikációjára vonatkozó új keletű példa is.
Egy orosz fűtőanyaggyártó cég kifejlesztett a nyugati típusú nyomottvizes erőművek számára egy úgynevezett TVSZ-Kvadrat, azaz a fűtőanyagkazetták négyzetes keresztmetszete alapján elnevezett fűtőanyagot, és a közelmúltban az orosz fél már meg is állapodott a svéd Ringhals atomerőművel arról, hogy szállít számára. Mindez szintén arról tanúskodik, hogy a fűtőanyag terén valóban piaci viszonyok uralkodnak. A svédek azért vásárolták meg az orosz fűtőanyagot, mert az gazdaságilag és a műszaki paramétereket tekintve is előnyös volt számukra. Ezek után milyen függőségről lehet itt szó?
A Paks II projekt ellenzői nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy bizonygassák a paksi kapacitásfenntartó beruházás veszteségességét, amely nem képes a saját lábán megállni. Piaci értesülések szerint az Európai Bizottság lényegében már döntött az utolsó nyitott kérdésben – az állítólagos tiltott állami támogatás vonatkozásában –, megállapítva, hogy Paks II befektetését nem lehet állami támogatásnak minősíteni. Valószínűleg már nem kell sokat várni a hivatalos bejelentésre.
Mindezek mellett, ami a környezetvédők és bizonyos ellenzéki politikusok azon kétségeit illeti, hogy Oroszország nem képes a projekt finanszírozására, Vlagyimir Putyin elnök elég egyértelművé tette: az orosz fél maximálisan kiáll Paks II bővítése mellett, és kész lenne annak akár százszázalékos finanszírozását is biztosítani. Nyilvánvaló tény, hogy nem állják meg a helyüket azok az állítások sem, amelyek szerint Magyarországnak nem érné meg a paksi két új blokk megépítése. Ugyanis a beruházás esetében nemcsak mintegy tízezer új munkahelyről van szó, hanem arról is, hogy a paksi munkálatok elindítása egy sor ágazatban tevékenykedő magyar vállalatnak jelent majd bevételt.
A beruházás gazdasági jelentősége messze túlmutat a régió határain. Az adóbevételek nyomán az egész országnak hasznot hoz, nem beszélve arról, hogy Paks II versenyképes árú villamos energiát termel majd, szén-dioxid kibocsátása nélkül, ami elősegíti a klímavédelmi célok megvalósítását is. Ne felejtsük el azt sem, hogy a beruházással javul Magyarország versenyképessége, ugyanakkor az olcsó energia vonzó a befektetőknek. Ez a beruházás után teremt új munkahelyeket, valamint a Paks II projekt ily módon hosszú távon járul hozzá az ország fejlődéséhez.
Az igazság tehát az, hogy a Paks II megvalósítása alapvető nemzeti érdek, még akkor is, ha az ellenzői másképpen gondolják.
A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
