Az állampapírpiacon a külföldi beruházók befektetéseinek egyhatoda tűnt el az országból néhány hét alatt. A pénzügyi válság a tőkepiac minden szegmensét elérte, és a forintárfolyam zuhanórepülésében jutott a mélypontjára. Államcsődközeli helyzet állt elő, egyesek a bankok és a forint összeomlására kezdtek el spekulálni. A hitelminősítők egymás után rontottak Magyarország adósságbesorolásán.
Hazánk államadósságának szerkezetében a hitelpiaci válság és a 2008-ban felvett 25 milliárd dollár értékű IMF–EU-hitel következtében megnőtt a devizaarány. A devizakitettség növekedése az árfolyamváltozások miatt jelentős kockázatokat hozott magával. A külföldi befektetők túlzott jelenléte nagy rizikót jelentett a hazai állampapírpiac stabilitására, ennek következtében a magyar államháztartás finanszírozhatóságára. A magyar állampapírok referenciahozamai jelentősen megemelkedtek, emiatt a költségvetési hiány és az államadósság finanszírozása egyre költségesebbé vált. A hozamok emelkedése ellenére a külföldiek magyarországi állampapírpiacokon való jelenléte egyáltalán nem nőtt meg, sőt drasztikusan visszaesett.
Magyarország sérülékenységének egyik legfőbb forrása a magas államadósság volt. A maastrichti államadósság 2010-ben 21 750 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 81,3 százalékának felelt meg. Mivel az adósság több mint fele devizában állt fenn, árfolyamgyengülés esetében az adósság forintértéke megemelkedett. A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény gazdasági célja és alapvetése a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható központi költségvetés, valamint a csökkenő pályaívű államadósság lett, amelynek arányát a bruttó hazai össztermék 50 százalékáig kívánja mérsékelni.
Az új alaptörvényben az államadósság csökkentésére lefektetett főszabályok a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló sarkalatos törvényben kerültek részletesebben meghatározásra. Ez a törvény többek között olyan garanciális elemeket is tartalmaz, amelyek szerint a kormánynak félévente felül kell vizsgálnia az adósságcsökkentési szabály teljesülését. Ha eltérést tapasztal, akkor kezdeményeznie kell az aktuális költségvetés módosítását, annak érdekében, hogy a megváltozott államháztartási és makrogazdasági adatok alapján is teljesüljön az adósságcsökkentési szabály.
A költségvetést az Országgyűlés csak akkor fogadhatja el, ha az adósságcsökkentési szabálynak a törvényjavaslat a Költségvetési Tanács által is jóváhagyott módon megfelel. A magyar Költségvetési Tanács Európában egyedülálló módon vétójoggal rendelkezik a költségvetési törvény fölött. Az adósságkezelés első számú célja az adósságráta csökkentése lett. Második számú célja az államadósság hazai befektetői körének bővítése, elsősorban a lakossági állampapírértékesítés felfuttatásával. A harmadik cél az, hogy a csökkenő adósságráta és a hazai finanszírozás növelése tegye lehetővé az államadósság devizahányadának további csökkentését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012 nyarán kamatcsökkentési ciklusba kezdett, amelyet két újabb ciklus követett, aminek következtében 2016 júniusára 610 bázisponttal, 0,9 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. Eznyozottan érvényes.
Az ÁKK lakossági állampapír értékesítés növelését célzó kampányba fogott, aminek hatására az elmúlt években rendkívül látványos eredményeket produkált a közvetlenül a lakosságnak szánt állampapírok értékesítésében. Ennek nyomán 2011 óta a háztartások egyre nagyobb részt vállalnak az államadósság finanszírozásában. Ezen intézkedések eredményeként több mint 9 milliárd euró értékben fizetett vissza forintból devizaadósságot a magyar állam, ennek megfelelő mértékben szűkült az MNB mérlege, 50 százalékról 30 százalék alá csökkent az államadósság devizaaránya, valamint mérséklődött a bruttó külső adósság. A magyar adósságráta a 2010-es 81,3 százalékról 2016 harmadik negyedévére a GDP 74,3 százalékára csökkent, miközben az eurózóna országaiban ugyanebben az időszakban 83,8-ról 90,1 százalékra emelkedett.
A devizaadósság aránya mára már a régióban is kedvező szintre csökkent. A külső sebezhetőség csökkenését tekintve a térségi országok közül a magyar gazdaság külső pozíciója javult a legnagyobb mértékben. A finanszírozáson belül a belföldi szereplők súlyának növekedése, és ennek eredményeként a sérülékenység jelentős csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy a 2016-ban történt felminősítések révén Magyarország mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél ismét a befektetésre ajánlott kategóriába került.
A szerző közgazdász, egyetemi docens