Sokszor hallhatjuk azt a vádat, hogy az iskolai tananyag helyenként túlságosan elméleti, és nem mindig készíti fel a diákokat az életben való eligazodásra, a gyakorlati problémák megoldására. A különböző felmérések szerint a tanárok, szülők, sőt a diákok jelentős része ma már úgy gondolja, hogy a pénzügyi ismeretek iskolai oktatása fontos, hiszen a pénzzel való gazdálkodás, a pénzről való gondolkodás végigkíséri egész életünket. Saját kiegyensúlyozott pénzügyi helyzetünkért mi magunk tehetjük a legtöbbet, ehhez azonban szükség van alapismeretekre, fogalmak és összefüggések megismerésére.
A pénzügyi ismeretek iskolai oktatásában az elmúlt időszakban komoly előrelépés volt tapasztalható, egyrészt a kormányzati támogatásnak, másrészt a Magyar Nemzeti Bank segítségével működő Pénziránytű Alapítvány tankönyvfejlesztésének köszönhetően. Itt érdemes megjegyezni, hogy volt honnan fejlődnünk: 2010 óta ugyan jócskán ledolgoztunk a lemaradásunkból, ám a pénzügyi ismeretek tekintetében még mindig nem érjük el az uniós átlagot.
Az iskolai tananyag modernizációjára utal, hogy a 2018/2019-es tanévre szóló új tankönyvjegyzéken már több hiánypótló és korszerű tankönyv is megtalálható. A pénzügyi-gazdasági ismeretek esetében tankönyvjegyzékről rendelhető az Iránytű a pénzügyekhez című 9–10. osztályoknak szóló középiskolai tankönyv, valamint a Küldetések a pénz világában című 7–8. osztályos tankönyv és munkafüzet is. Mindkét tankönyv egyébként ingyenesen is letölthető.
További újdonság, hogy szeptembertől több tízezer diák már a matematika tantárgy részeként is tanulhatja a pénzügyi ismereteket. Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint a Pénziránytű Alapítvány együttműködésében elkészültek, és rendelhetők azok az új, 5., valamint 6. osztályosoknak szóló matematika munkafüzetek, amelyekben a napi élethez kapcsolódó, gyakorlatias pénzügyi feladatok is helyet kaptak.
Mivel a legtöbb pénzügyi döntésnél az előzetes tájékozódásra, ajánlatok összehasonlítására szükség van, szinte adta magát a matematikaoktatás „háztartási” pénzügyi témakörrel történő kibővítése. Ezzel egy olyan egyedülálló megoldás született, amely a matematikaoktatás megújítását ötvözi a pénzügyi ismeretterjesztéssel.
A pénzügyi témakörök matematika tantárgyban történő megjelenítése lehetővé teszi azt is, hogy a gyakorlati pénzügyi ismeretek a diákok minél szélesebb köréhez kötelező jelleggel, órarendi keretek között jussanak el. Hasonlóan fontos szempont volt, hogy a diákok az órán tanult módszereket a mindennapokban is tudják majd alkalmazni.
Minél tájékozottabb egy társadalom a pénzügyi ismeretekből, annál kevésbé kiszolgáltatott a pénzügyi szolgáltatóknak, nem mellékesen annál kisebb az esélye a csaló cégeknek, a piramisjátékosoknak vagy épp a Bróker Marcsikáknak!
A pénzügyi témakör szeptembertől mintegy tízszázalékos részt tesz ki az egyes munkafüzetekben. Fontos cél volt, hogy az új tartalom a diákoknak ismerős, életközeli legyen. Ilyenek például a zsebpénz kezelése, a mindennapi bolti vásárlások során történő fizetés, a kerekítés, a tudatos választás a különböző kiszerelésű termékek között, a valutaváltás a nyaraláshoz vagy egy osztálykirándulás költségvetésének összeállítása.
Az egyszerű, szemléletformáló feladatok között szerepelnek a család bevételeinek és kiadásainak nyomon követésével, az egyszerű pénzügyi célok kitűzésével, a rendszeres, kis összegű megtakarításokkal kapcsolatos, kifejezetten szemléletformálást szolgáló feladatok is. Ezek ugyan nem bonyolult dolgok, de a kutatási eredmények szerint a magyar háztartások jelentős része még mindig nem teszi meg ezeket a kezdeti lépéseket a saját pénzügyi helyzetének stabilizálásáért.
A pénzügyekkel bővített matematika-munkafüzetek az ingyenes állami tankönyvprogrammal jutnak el a diákokhoz, a 2018/19-es tanévben évfolyamonként mintegy 13-15 ezer példányban. Így szeptembertől összesen mintegy harmincezer általános iskolás szerezhet pénzügyi ismereteket ezekből a tankönyvekből.
A szerzők: Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója; Sz. Pap Judit, a Pénziránytű Alapítvány kommunikációs szakértője