Mielőtt Fenyő János megöletésének körülményeiről értekeznék, fontosnak tartom leszögezni: senki nem tekinthető addig bűnösnek, amíg azt jogerős ítélettel ki nem mondta a bíróság. Ezt nevezik az ártatlanság vélelmének. Pontosabban az Emberi és polgári jogok nyilatkozata szerint mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő.
Ebből következik, hogy bár húsz éve arról beszél a fél város, az üzleti/politikai fel- és alvilág, hogy Fenyő Jánost Gyárfás Tamás ölette meg, valamint számos tanúvallomás is született erről, kedden meg is gyanúsították ezzel, ám Gyárfásról tényként állítani mindezt csak azután lehetséges, miután jogerősen elmarasztalja majd a bíróság. Amennyiben eljutunk addig.
A Vico médiabirodalom gátlástalan tulajdonosát, Fenyő Jánost 1998. február 11-én délután fél hat tájban lőtte agyon a szlovák Jozef Rohác, aki ezért tavaly jogerősen életfogytiglani fegyházat kapott. A hazájában is hasonló cselekedetért életfogytiglanra ítélt Rohác mellett azonban nem ült a vádlottak padján a megbízó, vagy ahogy az mostanra kikerekedni látszik, a két megbízó.
Március 22-én Portik Tamást gyanúsították meg azzal, hogy megbízta Rohácot a gyilkossággal, kedden pedig felbujtóként ugyanezzel azt az embert, akinek a nevét Kovács Lajos ezredes és számos szervezett bűnözés ellen dolgozó egykori nyomozó emlékezete szerint a Fenyő halála utáni napokban már megbízóként emlegette a magyar és a külföldi maffia.
Az elmúlt húsz évben, ha néhai Fenyő Jánosra terelődött a szó, avatott vagy kevésbé avatott körökben, legyen az bár az uszodák világa vagy éppen a reggeli tévéműsorok őse, a Napkelte, mindig Gyárfás Tamás került elő, mint aki lényegesen jobban örülhetett Fenyő halálának hírére, mint a médiavállalkozó számos ellensége. Városi legendává nőtte ki magát, hogy Gyárfás ölette meg üzleti ellenségét. Napjainkra ez a legenda már alapos gyanúvá nemesedett.
A Nemzeti Nyomozó Iroda álláspontja szerint Gyárfás Tamás bujtotta fel húsz éve Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyő Jánost, amit Portik embere, Jozef Rohác meg is tett.
A sportvezetőt kedden délután elvitték a nyomozók a rózsadombi villájából, abból, amiért cserébe – lapértesülések szerint – egy Széchenyi-hegyi villát adott Portiknak, pontosabban Portik élettársának. Portikot néhány éve ebből az Ágnes utcai villából vitték el a kommandósok.
Az olajbűnözés emblematikus cége, az Energol Rt. volt igazgatóját azóta jogerősen elítélték, mivel 1996-ban megölette Prisztás Józsefet, majd a fél Aranykéz utcával együtt felrobbantatta Boros Tamást. Előbbiért 15, utóbbiért 13 év fegyházat kapott.
Portik és Gyárfás kapcsolata lényeges az ügy alakulásának megértése miatt, csakúgy mint Gyárfás és Tasnádi Péter kapcsolata. Kovács Lajostól, az ORFK megoldatlan gyilkosságok vizsgálatára szakosodott „döglött ügyek” osztályának volt vezetőjétől tudhatjuk, Fenyő János gátlástalan üzleti magatartása következtében annyi ellenséget szerzett, hogy halála után könnyebb volt feltérképezni azt, kinek nem állt érdekében a halálát kívánni, mint azt a kört, akiknek igen.
Ez utóbbi kört végül négyszereplősre szűkítették le a nyomozók, egy lőtér, illetve egy német cég tulajdonosaira, valamint egy-egy magyar bankárra, illetve médiaszemélyiségre. Fenyő imádott lőni, míves vadászpuskái és maroklőfegyverei voltak, ezek közül egy forgótáras és egy Parabellum rendszerű pisztolyt mindig a keze ügyében tartott, halála pillanatában is nadrágja övében volt mindkettő.
A lövészet imádata miatt a Marczibányi téri lőteret meg akarta szerezni mindenáron. Egy német cégtől nyomdai gépsort vásárolt, majd leértékeltette azt és pereskedni kezdett a céggel, ahelyett hogy fizetett volna. Ugyanakkor háborúban állt Princz Gáborral, a Postabank vezérével és Gyárfás Tamással.
Fenyő és Gyárfás háborújának alfája és ómegája volt a média. Mindketten tisztában voltak azzal, hogy a média hatalom. Fenyőnek a Vicóban csinos lapcsoport állt a rendelkezésére a Nők Lapjától a Népszaván át a Buci Maciig. Gyárfásnak volt egy Színes RTV nevű műsorújságja, sportnapilapja, Nap TV-je, Fenyő pedig műsorújságot és tévét akart. A Színes RTV-t meg is szerezte, a Nap TV-be pedig egy cégen keresztül bevásárolta magát, Gyárfásnak pedig két évébe tellett a televízió visszavétele.
Közben azonban történt még egy és más. Fenyő a médiaterjeszkedést hitelből tervezte, ám Princz Gábor, a Postabank elnöke politikai nyomásra sem adott hitelt. Fenyő pedig általános támadást indított a Népszavában Gyárfás és Princz ellen. Szakmányban készültek a két ellenséggel kapcsolatos bűnügyi témájú írások, amelyek egyébként szakmailag körbebástyázottak voltak.
Fenyő rendőri és titkosszolgálati kapcsolatainak köszönhetően papíralapon érkeztek a szerkesztőségbe azoknak az iratoknak a másolatai, amelyek Gyárfással vagy Princzzel kapcsolatos nyomozásokról szóltak. Így például a Postabank egymillió forintos értékpapírjának hamisításáról szóló nyomozati iratok, vagy éppen Gyárfás áfaügye.
A Nap TV Angol utcai építkezése során visszaigényelt áfa miatt a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság hallgatta ki Gyárfást, akit Kaposvárott, a főkapitányság előtt csak a Népszava újságírója és fotósa várt.
A háború 1997 végére fajult el. Akkorra már túl voltunk az úszóbotrányon. Az atlantai olimpiára nem létező eredményekkel neveztek néhány úszót, hamis jegyzőkönyvek alapján. A Népszava írta meg a sztorit, mire Gyárfás lemondott a hazai úszószövetségi elnöki posztjáról, hogy aztán ismét megválasszák.
Kovács Lajos elmondásából tudjuk, a négy leginkább megbízóként szóba jöhető kör és személy közül Gyárfás volt végül a fő jelöltjük megbízóként. A Marczibányi téri lőtér tulajdonosai, illetve a Fenyőnek nyomdai gépsort eladó német cég tulajdonosai, valamint Princz Gábor kiestek a végső rostán, mivel nem voltak olyan alvilági kapcsolataik, akik a merényletet kivitelezhették volna. Gyárfásnak azonban voltak. Például Tasnádi Péter, aki a Fenyő-ügy perében tanúként elmondta: őt megbízta Gyárfás Fenyő megölésével, amit aztán végül nem hajtott végre.
Kovács Lajos nyomozói jegyzőkönyvezték az ügylet résztvevőinek vallomását, miszerint Tasnádi felvett kétszer ötmilliót Gyárfástól a merényletre hivatkozva. Gyárfás ezt nem Kovácsék osztályán, hanem egy másik rendőri egységnél önként tett tanúvallomásban úgy magyarázta 2005-ben, hogy tartozott Tasnádinak, és azt adta át a pénzért jelentkezett embernek. Portik volt a másik alvilági kapcsolat. Egy védett tanú beszélt arról, hogy Portik ugyancsak médiát akart 1996–97-ben, amihez Fenyőt is megnyerte.
Gyárfás ott volt a Portik érdekeltségébe tartozó Művészinas étteremben, amikor az Energol-vezér kimondta Fenyő halálos ítéletét. A tanú szerint Portik őrjöngeni kezdett, amikor megtudta, hogy Fenyő felrúgta a megállapodásukat, és kijelentette, hogy „hazavágja” a nagyvállalkozót. A védett tanú szerint Gyárfás Tamás erre azt mondta: „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél (…) különben is, megérdemli, hogy megdögöljön.”
Gyárfás tegnap lakhelyelhagyási tilalomban részesült, emellett helyes kis lábperecet kapott, ami a mozgását tartja szemmel és jelzi a rendőröknek, ha elhagyja a villáját.
Megdöbbent a gyanúsításon, nyilatkozta rezzenéstelen arccal és leszögezte: összevágott, manipulált hangfelvétel alapján gyanúsították meg.
„Sok éve megkeresett egy illető úr, beszélgetni kezdett velem és többször kérdezgetett, én gyanútlanul válaszoltam, »no, mit szólsz ahhoz, hogy Fenyő János meghalt, ugye, milyen jó most neked, neked most könnyebb az élet?« Mondtam, könnyebb, de ezzel nem vettem részt semmilyen gyilkosságban” – mondja.
Tegnap újabb fordulattal Ihász Sándor egykori főügyész került bele az ügybe gyanúsítottként. A gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberében a Fenyő János megöléséről készült hangfelvételek leiratát átvette a hivatali helyiségében. (A felvételen Portik és Gyárfás beszélgetnek.) A leirat átadója maga Gyárfás volt, aki azért fordult az általa személyesen ismert Ihászhoz, hogy tőle tanácsot kérjen. Gyárfás csütörtökön szabadulva a bűnügyi őrizetből azt mondta a rá váró újságíróknak, hogy a felvételt valaki bedobta a levélládájába és azt maga adta át a hatóságoknak.
Ezek szerint azonban csak a felvétel leirata került a volt főügyészhez, aki elsüllyesztette a fiókjába. Ihászt még tavaly novemberben leváltották, indoklás nélkül. A Nemzeti Védelmi Szolgálat azonban hallgatózhatott, tegnap pedig nyílttá tette az operatív nyomozást.
Így a nyomozó ügyészek meg is gyanúsították a volt főügyészt bűnpártolással. A keszekusza történetnek azonban még koránt sincs vége.
Ami tényként kezelhető, Fenyő halott, s való igaz, Gyárfásnak könnyebb lett az élete Fenyő halála után. Gyárfásnak is.