A digitalizáció gyors tempóban halad előre a világban, amihez a kevésbé fejlett gazdaságú országok is igyekeznek felzárkózni. Azonban nagy jelentősége van annak, hogy a fejlesztések ne szigetszerűek legyenek, eredményeik terjednek szét nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalomban is.
Az informatika, a digitális megoldások mindennapi, az okostelefonok és a közösségi média kínálta lehetőségeken túlmutató, az üzleti életben, a kisvállalkozásoknál, továbbá a családi pénzügyek és vásárlások során történő alkalmazása a digitalizáció társadalmasodásának jelei. A cégek esetén a világhálón történő megjelenést, a családok esetén az online bankolást és vásárlást értjük ez alatt.
Magyarország az évente összeállított digitális gazdaság és társadalom index alapján – amely a digitalizáció általános elterjedtségét méri – a 23. helyen áll az uniós országok között. Ami a részterületeket illeti, jól állunk a széles sávú internet kiépítettsége terén, a 18. hely a miénk. Ezzel megelőzzük Lengyelországot, de Franciaországot és Olaszországot is. Az alkalmazások tekintetében vagyunk rosszabb pozícióban.
Ennek egyik jele, hogy alacsony a lakosság és a kis cégek körében a magasabb szintű informatikai tudással rendelkezők aránya. E tekintetben a 22.-ek vagyunk. Vezetnek a finnek, az írek, a britek és a svédek. A fejlett tudás rendelkezésre állása szempontjából fontos jellemző az informatikai cégek, szakemberek és általában a tudományos-technológiai szakemberek (matematikusok, mérnökök, fizikusok stb.) aránya a gazdaságban, valamint az ezen területeken tanulók aránya a felsőfokú oktatásban.
A digitális lehetőségek alapfokú, elsősorban közösségi és általános kommunikációs használata tekintetében állunk a legjobban: a 12. helyen vagyunk, ami az EU-s átlagnál hattal jobb pozíció. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett alacsonyabb szintű felhasználói tudásban, az internet mindennapi, általános használatában a magyar társadalom jó pozícióban van. Ezt jelzi az internetes kereskedelem folyamatos, két számjegyű bővülése is.
Viszont nagyon fontos lenne, hogy terjedjen a cégek és a társadalom egészében a magas szintű informatikai tudás is, hogy a digitalizáció kínálta lehetőségekkel minél többen tudjanak élni. Ehhez fontos az informatikai cégeknél dolgozók számának bővülése, az itt végző hallgatók arányának növelése és mindezek következtében az ágazat működési hatékonyságának, a gazdaság növekedéséhez hozzáadott értékének emelkedése.
Az Eurostat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a V4-ek között a cégek, valamint az infokommunikáció területén dolgozók számának bővülésében egyaránt Lengyelország vezet. Ami az ágazat hatékonyságát illeti, a 2016. évi egy foglalkoztatott által előállított bruttó hozzáadott értékben Csehország vezet. Szlovákia a második, Lengyelország a harmadik, mi pedig negyedikek vagyunk. De uniós összehasonlításban a cseh érték is alacsony, az EU-s átlag csupán 60 százaléka, az osztrák értéknek pedig már csak 55 százaléka.
Ez arra utal, hogy a V4-országokban ebben az ágazatban is kicsi az igazán nagy hozzáadottérték-előállítás. Ha viszont a hazai GDP-n belül nézzük az infokommunikációs ágazat teljesítményét, akkor azt látjuk, hogy a hazai GDP termelésében jelentős szerepet játszik. Azt is érdemes megemlíteni, hogy termelékenysége is magasabb a többi ágazaténál. Végül jegyezzük meg, hogy a felsőoktatásban tanulók számában az infokommunikáció területén 2016-ban növekedés tapasztalható, ami feltétlenül jó jel.
Összefoglalva a gondolatokat, a digitalizáció hazai eredményessége az infokommunikáció területén működő cégek és az ott dolgozók számától, munkájuk hatékonyságától, továbbá az ezen területen tanulók számának alakulásától is függ. Ahogy a számokból látjuk, több területen is biztató jelekkel találkozunk.
Fontos lenne azonban a cégek számának további bővülése, amihez leginkább a kisvállalati szektor járulhatna hozzá. Továbbá fontos lenne a tudásszint és a végzett tevékenységek tudás- és értékteremtő tartalmának növelése és ezzel az ágazat termelékenységének további javítása. Mindez hozzájárulhatna a digitális tudás és alkalmazások gyorsabb és hatékonyabb társadalmasodásához, ami egyben versenyképességünk javulásának is egyik fontos feltétele.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár