A Botka-politika eredményeként Szegeden tizenöt éve stagnál a fejlődés. Mi, szegediek, azt szeretnénk, hogy egy új stratégia fogékony legyen ötleteinkre és a szolgáltatásból élő város mellett végre beindítsa a fejlesztést-iparosítást, valamint kijelölje a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit is. Több ötletet is szeretnék vázolni: többek között a szegedi kultúra intézményeinek, a könyvtárnak, a múzeumnak, a színháznak, a szabadtéri színpadnak, a Reök-palotának, a szegedi szimfonikusoknak, valamint a Szent-Györgyi Albert Agóra művelődési központ fejlesztési lehetőségeiről, továbbá a szegedi zsidónegyed projektről is beszélnénk.
A szegedi repülőtér megépítéséről és a gyártási kapacitások Szegedre csábításáról is vitát kezdeményeznék, de nem felejtenénk ki például a Szeged–Szabadka-villamos és az új híd ötletét sem. Megbeszélnénk a szegedi klinikák és az egyetem adta kihasználatlan lehetőségeket, valamint talán a legfontosabbat, a mesterséges intelligencia által kínált ugrásszerű fejlődési lehetőségeket. Aztán nem szabadna szem elől téveszteni a hármas határ lehetőségéből adódó együttműködéseket sem, a háromközpontú régió (Szeged–Temesvár–Újvidék) projektje mintha elhalni látszana.
Kiindulási pont lehetne szegedibbé (szegedivé!) tenni Szegedet. Valószínűleg a szegediek tudnak a legkevésbé azonosulni a jelenlegi várossal. Ebben a Fidesz is sokat tett a Szegeddel kapcsolatos koncepciótlanságával. Nem lépett föl alternatív programmal, személyi alkukban merült ki tevékenységük. Például a színház a pesti liberális vonal kifizetőhelye és parkolópályája, a szabadtéri egyetlen szegedi produkciót sem tett országosan ismertté, a milliárdokból fönntartott színház csak mellékszereplő a szabadtérin, holott akkor térülne meg a befektetett pénz, ha Szegednek – és nem másnak – termelne, hozna hírnevet és ezzel együtt bevételt.
B. Nagy László, a szegedi Fidesz elnöke őszre fogja bejelenteni, hogy kit indít polgármesternek: „Szegeden kizárólag úgy lehet önkormányzati választásokat nyerni, ha időben megtaláljuk a jelöltünket, azt, akit a legalkalmasabbnak tartunk a város élére. Azért is tartanám előremutatónak, ha őszre kiderülne, kit indítunk jövőre polgármesternek, mert akkor az adott személy választhatná ki, kikkel szeretne dolgozni a szegedi közgyűlésben, azaz már egy évvel a választás előtt megnevezheti a képviselőjelölteket is.”
Mint jobboldali jelöltek szóba jöhetnek: Kothencz János vagy Biernacki Karol (Kiss-Rigó László püspök jelöltjei), Vadász János vagy Bartók Csaba (B. Nagy László jelöltjei), Barthel-Rúzsa Zsolt (titkos jelölt), Bartha László (a Tisza Konzervatív Kör jelöltje). A baloldal részéről pedig Botka László (valószínűleg mint független jelölt), Tóth Péter (Jobbik-jelölt), Ujhelyi István vagy Joób Márton (MSZP-jelölt).
Jelen pillanatban a szegedi baloldali szövetségnek több szavazata van, mint a Fidesznek. 2018 áprilisában a 130 ezer szegedi választó az összes szegedi választókörzetben leadott szavazata alapján: 37 százalék a Fideszre, 23 százalék az MSZP-re, 8 százalék a DK-ra, 9 százalék az LMP-re, 15 százalék pedig a Jobbikra voksolt. Vagyis ha Szegeden a liberális-baloldali szövetség összefog, mint Vásárhelyen, akkor nincs esélye a jobboldalnak. A fentiek ismeretében, jobboldali szakértők szerint, ezért előbb akciót kell indítani Botka ellen – meg kell akadályozni, hogy polgármester-jelölt lehessen. Minden esetben nagyon erős jobboldali mozgósításra van szükség, hogy a jobboldali jelölt győzzön. Ehhez pénz és jó csapat szükséges. Az utóbbinak létezése elég bizonytalan.
A jobboldal karácsonyig tervezi egy mindenre kiterjedő Szeged 2030 program megalkotását, amit januártól kommunikálni fog az országos médián keresztül. 2002 óta mindannyiszor elúszott Botka leváltásának az esélye, amely a helyi jobboldali érzelmű tábornak komoly sebeket okozott. Ideje tehát felépíteni egy konszenzusos, ütőképes helyi ellenjelöltet az országos szinten elsöprően sikeres Fidesznek. Talán csak egy helyi, pozitív értékeket fölmutató program hiánya az egésznek az alapja.
A szerző író, újságíró
