Miért döntött a BMW, egy óriási mamutcég mellettünk? Szemügyre kell vennünk a telepítőtényezőket, melyek korántsem olyan unalmasak, mint ahogyan hangzik. A telepítőtényező(k) az az összesség, amelyek megléte és hiánya hosszú számítások és mérlegelések után meghatározza , hogy hova települ az adott üzem, gyár.
Első a politikai stabilitás. Polgárháborús, bizonytalan belpolitikával és külpolitikával sújtott országokba nem megy a tőke. Innen talán érthető, hogy Gyurcsány Ferenc miért hirdette meg az össznépi ellenállást és tüntetést, hogy megbuktassa az „Orbán-rezsimet”. A politikai instabilitás a célja, külső segédlettel próbál hatalommorzsákhoz jutni. El akarja riasztani a működő tőkét. Mégis, a harmadik ciklusát betöltő kormány biztos, stabil jog- és adóbiztonságot jelent a külföldi, adott esetben német befektetőknek.
A második ezzel összefügg, és már említettem: a kiszámítható adó- és járulékpolitika, ugyanis a befektető nem egy-két év alapján dönt, hanem legalább tizenöt éves ciklusokban, és adópolitikában is legalább nyolc-tíz évre szeret előre látni. Ezért kapnak adókedvezményeket (például helyi iparűzésiadó-mentességet öt-tíz évre).
Brüsszel ezért is akarja egységesíteni az adópolitikát az EU-ban, hogy a fejletlenebb, később csatlakozó államok ne tudják átcsábítani a gyártórészleget (a legnagyobb egyedi adókedvezmények nálunk és az íreknél vannak). Brüsszel nem látja, hogy ha egységesíti az adópolitikát, akkor a befektetők nem maradnak, hanem inkább kontinenst váltanak. Másrészt nem a kieső bevétel a fontos, hanem a beruházással indukált GDP-növekedés, mert azon bőven bejön a kieső adóbevétel.
A harmadik a logisztika. Mindent valahonnan valahova visznek, majd viszont (valamennyiért). A raktározás nagyon drága, ezért hosszú ideig nem raktároznak, hanem inkább megpróbálnak minél pontosabban tervezni és szállítmányozni, ez a „just in time” módszer. Ezért kezeli kiemelten a kormány az autópálya-építéseket és a vasúti korszerűsítéseket (gyorsabbak lesznek a szerelvények és kevesebb lesz a menetidő). Gyorsan és hatékonyan minél olcsóbban szállítani. A tengeri, vízi a legolcsóbb, de korántsem a leggyorsabb, haladó világunkban egyre fontosabb a gyorsaság, ezért is volt kiemelten fontos a debreceni repülőtér. A gyár autópálya mellett, repülőtér és egyetem közelében (erre még visszatérünk), valamint több település elérhetőségi metszéspontjában van. Ez átvezet az olcsóbb szakképzett munkaerő kérdéséhez.
A negyedik pont a munkaerő. Budapest közelében van jó logisztika, drága iparterület, de nincs már munkaerő, ugyanez igaz az Észak-Dunántúlra is (Győr, Székesfehérvár stb.). Ezzel szemben Kelet-Magyarországon nagy a népesség elvándorlása és még van szabad munkaerő-kapacitás. Hat-nyolc-tízezer szakképzett embert nem könnyű találni, a válogatáshoz meríteni kell. A település helyszíne a debreceni körgyűrű és az M35-ös, valamint a balmazújvárosi út találkozásánál van. Tehát munkaerő jöhet Debrecenből, Debrecen-Józsából (ez önmagában 13 ezer ember), Hajdúböszörményből (31 ezer ember), Balmazújvárosból (17 ezer ember) és Hajdúnánásból (16 ezer ember). Viszont ha a beszállítókat nézzük, akkor elérhető közelségben van Nyíregyháza és Miskolc is.
Belső infrastruktúra: nagyon fontos, hogy a kiszemelt település és környezete elbírja a terhelést, a helyi, helyközi közlekedést, a csatorna-, gáz-, víz-, áramfelvétel-növekedést. Általában ha a befektetők kiszemeltek egy területet, első kérdésük nem a kávéra irányul, hanem a közműtérképet szeretnék látni. Ha nem kedvező, kávé nélkül repülnek vissza vagy máshova, ahol szebbek a közműtérképek.
Szakképzés: a munkaerő nem önmagában létező valami, hanem tervezést, előrelátást és együttműködést feltételez, márpedig szorosat. A Debreceni Szakképzési Centrumot is átvilágították; a BMW igényeihez igazodva olyan új képzési formák kellenek, amelyek megfelelnek, illetve nyelvtudás is szükséges, hiszen Németországban is lesznek betanítási gyakorlatok, átképzések.
A duális képzéseknél természetesen szóba került a Debreceni Egyetem, többek között mind a polgármester, Papp László, mind a rektor, Szilvássy Zoltán kiemelten fontosnak tartja a műszaki képzést. Ezt bizony minél hamarabb be kell indítani! Egy többezres cég megrendelőként is jelentkezik az oktatásban, egyben gyakorlati térként is funkcionál. Nem azt tanítjuk, amihez kedvünk van, hanem azt, amire szükség van. Ez az alapja az innovációnak, tehát a lehetséges innovációs együttműködések is fontosak.
Sokan azt hiszik; innovációt csak úgy, parancsszóra lehet varázsolni. Hát nem! Az innováció nem naposcsibe, nem lehet kikölteni pár nap, pár hét alatt. Az innováció egy együttműködési tér, tele hálózattal, kapcsolattal, ötletekkel, de hogy ezek közül melyik lesz innováció, vagyis robbanásszerűen sok pénzt hozó ötlet, amelynek az elterjesztése is öngerjesztő és akár egyéb folyamatokat is beindíthat (társinnovációkat, hálózatinnovációkat, innovációs családokat), azt viszont előre nehéz megmondani.
Egy biztos, a jó ötlettel kezdődik: minden innováció ötlettel kezdődik, de nem minden ötletből lesz innováció. Tehát innováció parancsszóra nem születhet, viszont olyan környezetet lehet konstruálni, amelyben az innovációk létrejöhetnek. Debrecen célja legalábbis ez, ezért is építik már a nemzetközi iskolát Debrecen-Pallagon, a külföldi mérnökök is jöhetnek családostól, mert a gyermekeik semmiben nem szenvednek hiányt. A munkakörülmények korántsem csak a munkahelyről szólnak, hanem egyre inkább a tágabb környezetről is (család, időtöltés, sportolás, szórakozás és kulturális kikapcsolódás).
Az innováció szerintem szorosan összefügg a beszállítói hálózattal, vagyis a hazai kkv-kal. Minimum 30 százalékot kell elérni a beszállítói kapacitásnak; ha ennyit elérünk, akkor az már legalább ugyanennyi új munkahelyet jelent, mint a főüzem. Ehhez viszont a kormánynak jelentős segítséget kell adnia, mert a beszállítók maguktól nem tudják a kellő küszöbfeltételeket teljesíteni, így előfordulhat, hogy Kassáról vagy Temesvárról jönnek.
Mivel az uniós források túlnyomó része már foglalt, ezért a kormányzatnak sürgősen fel kell mérni a lehetséges magyar kis- és közepes vállalkozásokat a térségben, és ha szükséges, saját, honi forrásokból kell ezt megoldani. Mert az innovációt nemcsak ki kell találni, hanem be is kell tudni fogadni. Ez utóbbit el szoktuk hanyagolni, így a hazai innovációk egy jelentős része külföldön landol. Ezt a befogadást is elő kell segíteni, több tízezer magyar család jövője függ tőle. Ezért is fontos a vállalkozóbarát, segítőkész hivatali környezet.
Nem utolsósorban a befektetőbarát környezet kialakulása is fontos, mert ez egy idő után olyan, mint egy lavina, csak ez nem rossz, hanem jó hógörgeteg. Ha kedvező, öngerjesztővé válik, és hipp-hopp, a városban ötszázmilliárd forint jelenik meg, mint Debrecenben. Ezen tényezők miatt döntött a BMW Magyarország és Debrecen mellett.
A szerző egyetemi docens, Debreceni Egyetem