– A tudományos eredmények korrekt kommunikációja és értelmezése a tudós fontos etikai kötelessége. Az Akadémia nem egyes tudományos tételek mellett áll ki, nincs hivatalos véleménye tudományos kérdésekről. Az Akadémia a tudományos módszer mellett áll ki. Nem azt állítjuk, hogy egy növény kivonata hatástalan, de elvárjuk, hogy mielőtt a hatásosságát hirdetnék, ugyanolyan szigorú vizsgálaton menjen át, mint a törzskönyvezett gyógyszerek – emelte ki Lovász László ünnepi beszédében. (Az MTA idei közgyűlésén Pintér Sándor belügyminiszter és Süli János tárca nélküli miniszter mellett ott volt Palkovics László akadémikus, aki a negyedik Orbán-kormányban innovációs és technológiai miniszter lesz.)
Lovász László szerint az olyan vizsgálat, amelynek célja egy előre kimondott „igazság” bizonyítása, nem tudományos kutatás – vonatkozzon az a marxizmus valamelyik alaptételére, a magyar néplélekre vagy a szponzor termékének előnyeire. Kevés vizsgálat tette már annyiszor nevetségessé a tudományt, mint amikor egyik évben „brit tudósok” megállapítják, hogy a margarin jobb nekünk, mint a vaj, néhány év múlva meg fordítva.
Többször hangzik el olyan kritika, hogy idős, talán néha a kutatás bizonyos területeit nem is ismerő akadémikusok irányítják az Akadémián keresztül a tudományos életet. Lovász László úgy vélte, maga az Akadémia tett nagyon sokat, hogy ez ne így legyen: a Lendület-pályázattal, a Bolyai-ösztöndíjjal, a Prémium posztdoktori programmal elérte, hogy kialakuljon az a fiatal kutatókból álló közösség, amely ily módon elismertséget és nagyobb befolyást szerez a tudományos kutatások irányításában.

Lovász László átadja az Akadémiai Aranyérmet Kiefer Ferencnek
Fotós: Havran Zoltán
A Magyar Tudományos Akadémia legfontosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet Kiefer Ferenc, az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézet – Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar elméleti nyelvészet szakcsoport és doktori program professor emeritusa kapta úttörő jelentőségű jelentéstani, mondattani, pragmatikai és morfológiai eredményei elismeréseként, a modern magyar grammatikai kutatások megalapozásáért.
Akadémiai Díjat kapott Acsády László István agykutató, Balogh Margit egyháztörténész, Debreczeni Attila irodalmár, Helyes Zsuzsanna neurofarmakológus, Károlyi György Zoltán fizikus, Péter Antal kémikus, Pusztai Tamás fizikus, Salánki Katalin növényvirológus, Tardos Gábor matematikus, Török Ákos mérnökgeológus és Varga Attila közgazdász.
A hazai tudomány támogatását elismerő Wahrmann Mór-érmet Oliver Schatz, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója vehette át. Az Arany János-életműdíjat Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar egyetemi tanára érdemelte ki. Az Akadémiai Újságírói Díjat idén Katona Márta, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szerkesztő-műsorvezetője kapta.
Ma a Külső tagok fórumát tartják, majd délután tudományos előadások következnek – Perczel András a fehérjék Achilles-sarkáról, Dudits Dénes a genetikai kód nagy pontosságú átprogramozásáról beszél, míg Kecskeméti Gábor Műveltség és tudomány Mátyás király korában címmel szól. Szerdán a fiatal kutatók fórumát rendezik.