A polietilén-tereftalát- (PET-) bontó enzimet termelő baktériumot Japánban fedezték fel. A kutatók 2016-ban számoltak be arról, hogy Sakai kikötővárosának újrahasznosító telepén különös baktériumokat találtak – az Ideonella sakaiensis nevű apró lény legfőbb energiaforrása a műanyag volt.
„Az elmúlt ötven évben került nagy mennyiségben polietilén-tereftalát a természetbe, ami nem túl hosszú idő ahhoz, hogy egy baktérium ember alkotta anyagot válasszon táplálékként” – mondta John McGeehan, a baktériumról beszámoló cikk egyik szerzője. Ennek ellenére kiderült, hogy az Ideonella sakaiensis kifejlesztett egy hatékony enzimet, amelyet a baktérium PET-ben dús környezetbe kerülve termel.
A PET néven ismert műanyag a poliészterek csoportjába tartozik – utóbbi a természetben is előfordul. „Ilyen szerkezetű anyag védi a növények leveleit” – állítja a Portsmouth Egyetem kutatója, aki szerint a baktériumoknak több millió évük volt arra, hogy kidolgozzák a védőanyag lebontásának technológiáját. Egy mutációnak köszönhetően a természetes poliészter helyett a mesterségesen előállított PET-palackokat bontja le a baktérium enzime.
A kutatók az enzim háromdimenziós szerkezetének meghatározása után észrevették, hogy némi módosítással jelentősen növelhető annak teljesítménye: a PET-faló enzim néhány nap alatt lebonthatja a műanyagokat. És nemcsak a PET-et, hanem az új, növényi alapú műanyagot, a polietilén-furanoátot, a PEF-et is, amelyet az előbbi kiváltására javasolnak a szakemberek.
A PEF-en még jobban működött az enzim, mint a PET-en.
Nagy-Britanniában évente 13 milliárd műanyag palackot használnak fel, ebből több mint hárommilliárd palackot nem hasznosítanak újra. Az ipari mennyiségben gyártott enzim forradalmasíthatja az újrahasznosítást, lehetővé téve a műanyagok hatékonyabb felhasználását.