Az öt milliméternél kisebb műanyag darabokat nevezik mikroműanyagoknak. Ezek az apró szennyezések döntően két úton kerülhetnek vizeinkbe: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a környezetben jelen lévő nagyobb méretű műanyag hulladékok fizikai-kémiai aprózódásával. Előfordulásukat az utóbbi 5-10 évben egyre intenzívebben kutatják, azonban eddig elsősorban tengeri környezetben vizsgálódtak a szakemberek. Különböző kutatócsoportok ugyan európai folyókban és tavakban is végeztek néhány vizsgálatot, azonban Kelet-Közép-Európában eddig a mikroplasztikok jelenlétére csak következtetni lehetett a nagy mennyiségű, szemmel is látható, a vízen úszó, illetve a talajon szerteszét heverő hulladékból. Az idei júliusi hulladékgyűjtő akció, azaz a PET Kupa keretében mintákat gyűjtöttek a Tiszából.
A mikroműanyagok vizsgálatával hazánkban egyedüliként foglalkozó laboratórium eredményei szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 darab 300 mikrométernél nagyobb, de 2 milliméternél kisebb, míg 62,5 darab 15 és 300 mikron közé eső plasztikrészecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek, hiszen a 300 mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként. Valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként.
Hulladékkupacok a szolnoki áradás után
– Az édesvizekről világszerte nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. A Wessling Hungary Kft. által fejlesztett szivattyúból és szűrősorokból álló módszer alkalmasnak bizonyult az általánosan elterjedt, 300 mikrométeres részecskéknél is kisebb mikroplasztikok befogására – mondta Bordós Gábor, a cég projektmenedzsere. A mostani eredmények megerősítik azt a feltételezést, hogy a kisebb méretű mikroműanyagok jóval nagyobb mennyiségben fordulhatnak elő a környezetben, így fontos a módszerek fejlesztése, hogy ezeket is megfelelően tudják mérni. A leggyakoribb kimutatott műanyagfajták a polipropilén, a poli-tetrafluor-etilén (teflon) és a polietilén voltak. Az üledékminták eredményei alapján 1 kilogramm tiszai üledék átlagosan 1,76 darab mikroplasztikot tartalmaz.
Az apró méretű műanyag szennyezés hatásainak megismeréséhez további adatgyűjtés, illetve monitoringprogramok kellenek. A laboratórium és többek között a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének együttműködésével 2017-ben elindul a hazai halastavak mikroműanyag-terhelésének felmérése.
