Az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában az ipari forradalom előtt megengedett volt, hogy valaki a negyed-unokatestvérével kössön házasságot. Az emberek akkoriban nem utaztak messzire azért, hogy házastársat találjanak, megelégedtek az otthonuk közelében találhatókkal, akikkel ellenben nagy valószínűséggel valamilyen szintű rokoni kapcsolatban álltak. A XIX. század végén jött a fordulat, attól fogva egyre kevesebben választottak rokont párnak.
Általánosan elfogadott elképzelés szerint az európaiak és az észak-amerikaiak 1825 és 1875 között egyre gyakrabban házasodtak a családjukon kívül, ami a tömegközlekedés dinamikus terjedésével, egészen pontosan a vasút térhódításával magyarázható. Nos, ez nem egészen így van.
Az említett fél évszázadban árnyalatnyival több volt a rokoni házasság, mint korábban, csupán 1875 után választottak egyre ritkábban családtagot házastársnak. Ez az ötvenéves elmaradás azt jelezheti, hogy a megszokások, a társadalmi normák nagyobb szerepet játszottak a párválasztásban, mint a földrajzi mobilitás által kínált családon kívüli kapcsolatok lehetősége – ez az egyik különleges eredménye a világ legnagyobb, tudományosan ellenőrzött családfakutatásának, amely múlt csütörtökön jelent meg a Science-ban.
Ugyanebben a tanulmányban közöltek az előbbi megállapításnak némileg ellentmondó adatot: az 1800 előtt született emberek átlagosan nyolc kilométeres sugarú körben találtak partnert, 1850-ben ez a szám már 19 kilométer volt, míg 1950-ben átlagosan száz kilométerre éltek egymástól a leendő házastársak.
A Geni.com nyilvános portálon elérhető 86 millió profilból a szerzők 5,3 millió családfát állítottak össze, és átlagosan tizenegy generációra tudtak visszamenni – az adatbázisban szereplő emberek 1650 és 2000 között éltek. A legnagyobb család 13 millió emberből állt, és tagja a populáció genetika tudományát megalapító amerikai genetikus, Sewall Wright és a színész Kevin Bacon.
A tanulmány a legfrissebb példa arra, hogy kutatók miként használhatják fel a magánvállalatok által gyűjtött hatalmas mennyiségű adatot.
Tavaly egy másik tudóscsapat az észak-amerikai migrációt térképezte fel hasonló bázis alapján, de van olyan elképzelés, hogy ezzel a módszerrel az ételmérgezések is nyomon követhetők, míg az Instagram segítségével a kábítószer-használat térképezhető fel.
Ugyanakkor egyes kutatók szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy a magáncégek által gyűjtött adatok mennyire reprezentatívak a teljes populációkra nézve, és hogy a Geni.comhoz hasonló kereskedelmi vállalkozásoknak mi az érdeke ebben – vetette fel Emily Klancher Merchant, a davisi Kalifornia Egyetem professzora. „Amikor a magánvállalkozások ellenőrzik az adatokat és finanszírozzák a kutatást, azok határozzák meg, hogy milyen kutatásokra kerüljön sor” – idézte a kutatót a The New York Times.
A családfakutatók számára azonban a Geni.com optimális adatforrás, hiszen sokkal egyszerűbben és hatékonyabban jutnak nagy mennyiségű információhoz, mint amikor a különféle gyülekezeti feljegyzéseket kellett végigbogarászni, születési és halotti bizonyítványokat átlapozni egy-egy családfa elkészítéséhez.