Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Milyen szerepük volt a papoknak és a lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Hogyan lehet tökéletesen biztonságos kvantumtitkosítást, illetve a jelenlegi számítógépeknél lényegesen hatékonyabb kvantumszámítógépeket létrehozni? – többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak az MTA Lendület programjának idei nyertesei.
Az MTA akkori elnöke, Pálinkás József által 2009-ben elindított Lendület program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával.
Az idei pályázati felhívásra 105-en jelentkeztek, közülük 21 fiatal kutató kezdheti meg tudományos munkáját a program keretében. A legtöbben – nyolcan – a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatók közül kerültek ki. Heten a matematikai és természettudományok, hatan az élettudományok művelői. 2018-ban 3,54 milliárd forintot fordítanak a kutatócsoportok támogatására – az Akadémia öt éven át támogatja a nyerteseket. Az ideiekkel együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult.
