A geológusok időegységekre tagolják bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes időszak kezdete valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek feltöredezéséhez, az éghajlatban bekövetkezett drasztikus változásokhoz vagy egyes állatok és növények megjelenéséhez. Az utolsó jégkorszakot követő időszak, a holocén 11 700 éve intenzív melegedéssel kezdődött, és eltartott egészen 8300 évvel ezelőttig – ezt a szakaszt grönlandinak nevezték el.
Akkor újabb jelentős lehűlés jött, amely csaknem négyezer éven át tartott. Ez az időszak a Northgrippian nevet kapta. Az újabb lehűlést – írta az MTI – valószínűleg az okozta, hogy a mai Kanada területén elolvadt gleccserekből származó édesvíz az Atlanti-óceán északi részébe került, megbolygatva az óceáni áramlatokat. Nagyjából 4200 évvel ezelőtt mintegy két évszázados brutális szárazság köszöntött a bolygóra.
Kétszáz éven át tartó aszály sújtotta a bolygót
Fotó: Reuters
„Az a szárazság hatalmas csapást jelentett a kezdetleges állapotú, mezőgazdálkodással foglalkozó emberi civilizációkra” – idézte Phil Gibbard-nak, a Nemzetközi Földtani Szövetség (International Union of Geological Sciences) munkatársának szavait a Sciencenews.org portál.
Az egykori globális szárazság vándorlásra kényszerítette az embereket a mai Kínából a mai India területére és a Közel-Keletre. Számos civilizációt pusztított el Egyiptom, Görögország, Mezopotámia területén, az Indus és a Jangce folyó völgyében. Az aszályt feltehetőleg az óceáni és légköri cirkulációk megváltozása okozta.
Az India északkeleti részén található Meghálaja állam – amelyről elnevezték a korszakot – egyik barlangjában található álló cseppkőből (sztalagmit), valamint geológiai üledékekből és régészeti lelőhelyeken is kimutatták az akkori aszály nyomait. A Meghálaja az első olyan geológiai kor a Föld 4,6 milliárd éves történetében, amely nemcsak globális hatással járó klímaváltozáshoz köthető, hanem egyúttal az emberi kultúrában is mély nyomott hagyott.
A kutatók egy része elhamarkodottnak érzi a geológiai időskála aktualizálását. Szerintük ugyanis nem biztos, hogy az egyes új korszakok kezdetének tekintett mérföldkövek valóban globális hatással bírtak. Az sem tetszik mindenkinek, hogy már akkor döntöttek az új korszakokról, amikor még élénk vita zajlik az antropocén földtörténeti kor jóváhagyásáról. Utóbbit onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá vált.
Két éve lapunkban is írtunk erről a kezdeményezésről, de azóta sem sikerült eldönteni, hogy az antropocén korszakot mikortól számítsák. A legtöbben az ipari forradalom időszakára teszik ezt, mások az eurázsiai erdőirtások és a rizsöntözés kezdetét javasolják, sőt vannak, akik a mamutok kihalását és a holocén eleji felmelegedést is részleges emberi hatásokkal magyarázzák. Egyesek 1945. július 16-át, az első kísérleti atomrobbantás napját javasolják az antropocén kor kezdetének.
