Tiszeker Ágnes, a MACS ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: „Jelenleg tizenegy pozitív esetnél tartunk, de nem biztos, hogy ennyinél megáll a dolog.” Magyarázatul hozzáfűzte, hogy novemberi feldolgozású adatokról van szó, az évi összesítés még hátravan.
A MACS által közreadott listán 24 nevesített doppingeset olvasható a 2014 óta eltelt időszakban, a legtöbben – cseppet sem meglepő módon – az erőemelés, testépítés és a fitnesz világából kerülnek ki, de sajnos az olimpiai sportágak képviselői is „sárosak”: akadnak szép számmal lebukott kajakosok, cselgáncsozók és még egy olimpiai bajnok atléta is. A mögöttünk hagyott tizenegy hónapban egyébként a legtöbb ellenőrzést – szám szerint 171-et – kajak-kenuban végezték, talán nem véletlenül, a birkózás (126) és az úszás (107) következik a sorban, de két utóbbi sportágban minden ellenőrzött versenyző tisztának bizonyult.
„A kép teljesen vegyes – fogalmazott Tiszeker. – A nem olimpiai sportágak is egyre jobban felzárkóznak az olimpiaiak mellé, s ahogy korábban, most is ott vannak a pozitív mintát szolgáltató sportágak között az erősportok, miközben az EPO-val történt lebukások a kajak-kenuhoz köthetők, de a jet-skitől kezdve a technikai sportokig, sajnos, bővül a paletta.” Kuriózumként lebukott lóról is olvashattunk, a paripát személyiségi jogi okokból nem nevezi meg a kiadvány…
Sajnálatos módon a kajakosok mintái között is találtak pozitívat 2018-ban
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az illegális teljesítményfokozásban változatlanul közkedveltek az izomtömeg-növelő szteroidok, amelyek olcsók, könnyű hozzájuk jutni, de sok a stimuláns is, és vannak olyan termékek, amelyekről a MACS-nál azt gondolják, hogy azokkal étrend-kiegészítőket szennyeztek.Tiszeker keserűen állapította meg, hogy Magyarország – földrajzi helyzeténél fogva – nemcsak tranzitország a doppingszer-kereskedelemben, hanem egyre inkább felvevő terület is.
„Az Országos Rendőr-főkapitánysággal karöltve tevékeny szerepet vállalunk a drogkereskedelem elleni küzdelemben, de mivel nincs hatósági jogkörünk, ezért szakértőként segítjük a bűnüldöző szervek munkáját” – mondta az igazgatónő, aki izgalmas fejleményre is felhívta a figyelmet.
„A WADA elérte, hogy már a 2020-as tokiói olimpián is csak azok a sportolók, illetve edzők vehessenek részt, akik sikerrel teljesítették a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által szervezett felvilágosító jellegű tanfolyam anyagának vizsgáját. Egyelőre még csak az angol nyelvű tananyag, illetve vizsgakérdések állnak rendelkezésre, a közelmúltban tesztet végeztünk magyar kézilabdázókkal, s ők sikerrel mentek át a vizsgán, jóllehet a követelmény magas, legalább 60 százalékos eredményt kell produkálni. Jelenleg azt akarjuk elérni, hogy minél előbb lefordítsák magyarra is az anyagot, ez azonban nem olcsó mulatság, mivel nyolc modulból áll össze a tananyag, és egy-egy modul átültetése magyarra 17 000 dollárba kerül.” Tiszeker hozzátette: amíg nincs magyar fordítás, sokaknak nyilván gondot okozhat majd az eredményes vizsga letétele.
Befejezésül elhangzott, hogy jövőre tisztújítás lesz a WADA-ban, az eddigi elnök, a skót Craig Reedy utódja a norvég és a lengyel sportminiszter – előbbi egy hölgy –, továbbá egy, a Dominikai Köztársaságból származó pályázó közül kerülhet ki. A WADA pozíciójára egyébként egy rivális szervezet, az ITA (Nemzetközi Doppingellenőrző Hatóság) is pályázik, s mintha a NOB az utóbbit támogatná…
