Ha esetleg bármilyen kétségünk lett volna eddig afelől, hogy Marco Rossi élete álma valósult meg júniusi szövetségi kapitányi kinevezésével, tegnap este itt, Tamperében, a mai Finnország–Magyarország Nemzetek Ligája-mérkőzés előestéjén meggyőződhettünk erről. Tudniillik az 54. születésnapját vasárnap ünneplő maestro hangja gyanúsan remegett, és tőle szokatlan módon keresgélte a szavakat, amikor az újságírók kérdéseire válaszolt.
– Nehéz megfogalmazni, milyen érzések kavarognak most bennem – mondta. – Mindenki tudja, mennyire fontos ez a mérkőzés, nemcsak nekem, hanem a csapatnak és a nemzetnek is. Hazudnék, ha azt mondanám, nem izgulok. Egy országot képviselni hatalmas felelősség, de én meg akarok felelni az elvárásoknak.
A világéletében munkamániás Rossi olasz segítőivel, Cosimo Inguscióval és Giovanni Costantinóval minden fellelhető videófelvételt áttanulmányozott a finnek utóbbi évtizedben lejátszott válogatott mérkőzéseiről.
– Tudom, hogy 4-4-2-es formációban játszanak, roppant agresszív, erőszakos módon kezdik a meccseiket, de mi erre felkészültünk. Ismerem valamennyi játékosukat, s mindenkiről elmondtam a mieinknek, hogy mit érdemes tudni róluk. Biztos, hogy nem tudnak meglepetést okozni nekünk, felkészültünk Finnországból.
Rossi arról is beszélt, hogy korábban is ismerte a mostani keretet alkotó magyar játékosokat, de nagy részükkel most találkozott először személyesen.
– A hétfő óta eltelt napokban kitapasztaltam a fiúk gondolkodását, pszichéjét, megismertem őket mint közösséget. Egy edzőnek ennél aligha lehet fontosabb feladata. Bátran kijelenthetem, nagyszerűen működő közösséget alkotnak.
Amely közösségnek a vezére, egyszersmind a válogatott csapatkapitánya Szalai Ádám, a Bundesliga góllövőlistáját e pillanatban vezető Hoffenheim-légiós lesz. Rossi összeült a keret rutinosabb tagjaival – Gulácsi Péterrel, Kádár Tamással, Stieber Zoltánnal –, és valamennyien úgy vélték, Szalai a legalkalmasabb a sorozatnak ebben a szakaszában erre a feladatra. (A „sorozatnak ebben a szakaszában” kitétel nyilván arra utal, hogy a későbbiekben, ha talál magának csapatot, akár Dzsudzsák is visszatérhet.)
A kezdő tizenegyről annyit osztott meg velünk Rossi, hogy az a fejében már összeállt, s megvan a stratégia és a koncepció is.
– A rutinos rókáktól azt várom, hogy működjenek vezérként, segítsék át a fiatalabbakat a nehéz pillanatokon. Mert ilyen pillanatok borítékolhatóan lesznek – tette hozzá a kapitány.
Lovrencsics Gergő a játékosok képviseletében arról beszélt, új csapat van kialakulóban, s mindenki roppant motivált, bizonyítani akar.
– Megkaptuk a mestertől az úticsomagot, vagyis a meccsen követendő taktikát. Rossi nagyon jól ismeri a magyar játékosokat, de az ellenfelet is, minden lehetséges változatra felkészített bennünket. Taktikailag fantasztikusan felkészült szakember, s az is fontos, hogy érezhetően egy hullámhosszon vagyunk. Neki is meg a hazának is szeretnénk megnyerni ezt a meccset.
Már-már magasztos mondatok, valahogy ilyenekre nem emlékszünk a nem túl dicsőséges Leekens-korszakból…
Ami a házigazdákat illeti, az ő kapitányuk, Kanerva is 54 éves, és őt is majdnem Marcónak (Markku) hívják, s hogy a párhuzam itt ne érjen véget, kimondottan rokonszenves fickó. Az, mondjuk, nem esett túl jól, hogy le akarja győzni válogatottunkat, de hát ez lenne a dolga, vagy mi a szösz. A múlt emlékeinek felelevenítése során a 2014-es győri meccset említette, amelyet 2-1-re ők nyertek meg, s amelyen ő volt a másodedző.
Csak remélni merjük, hogy a magyar futballal kapcsolatos kellemes élményeinek sora ezzel le is zárult…