Ilyen valószínűleg még sohasem volt: az újpesti drukkerek otthon érezhették magukat a Ferencváros pályáján. Bajnoki mérkőzésen egészen biztosan nem, mert a vendégek eleve korlátozott számban kapnak belépőt, de kupameccsen sem. Bár két éve is a Groupama Arénában rendezték a Magyar Kupa döntőjét a lila-fehérek részvételével, csakhogy akkor a Fradi volt az ellenfél.
Tegnap azonban az akadémistákkal együtt sem gyűlt össze kétezernél több felcsúti drukker, akik nem is elsősorban létszámban, hanem hangerőben törpültek el a hat-nyolcezer újpesti mögött.
A felcsútiak közül a lelátóra kényszerült több alapember is: Zsidai, Mevoungou és Vega sérült, Prosser, Szécsi, Latifi és Trajkovszki pusztán nem fért be a keretbe. S illusztris vendégből is akad szép számmal, a magyar futball több egykori kiválósága – köztük a szinte teljesen felépült Törőcsik András – mellett a helyszínen tekintette meg a mérkőzést Georges Leekens szövetségi kapitány, valamint Orbán Viktor miniszterelnök, akiben a Puskás Akadémia alapítóját is tisztelhetjük.
Vitára joggal okot adó jelenettel kezdődött a találkozó. A második percben a lelátóról úgy tűnt, Litauszki akasztotta Szakályt, Andó-Szabó játékvezető mégsem ítélt semmit, azaz csak szögletet. (A tévés visszajátszás alapján az újpesti középhátvéd ugyan elérte a labdát, de a mozdulat nem volt „tiszta”.) Az első újpesti lehetőségre sem kellett sokáig várni, a 14. percben egy beadás után Pauljevics a felső lécet trafálta telibe.
Inkább a Puskás Akadémia próbálta irányítani a játékot, az Újpest kontrákra rendezkedett be, de ennél is feltűnőbb volt a sok technikai hiba itt is, ott is. A 38. percben a felcsúti tiki-taka megtalálta a rést az újpesti falon, Knezevic úgy tíz méterről kilőtte a jobb alsót, 1-0-ra vezetett Pintér Attila együttese.
– Hogy tetszik? – kérdeztem a szünetben a korábbi válogatott játékost, Sowunmi Thomast, aki válasz helyett azt mondta: iszik egy kávét…
A második félidőre mindenki újult erővel tért vissza, az első játékrész vége felé kissé hitehagyott lila-fehér tábor is újra hallatta a hangját.
Gyorsan támadt egy kis feszültség is: a szöglethez készülődő Knezevicet megdobálták az újpestiek, majd amikor Pintér Attila reklamált, a lelátó első sorából – tulajdonképpen a VIP-szektorból – egy lila pólós nem annyira úriember lelocsolta a mestert. Előbbi szerencséjére három méter magas betonfal választotta el őket egymástól…
Aztán végre focit is láttunk: az 55. percben Zsótér ballal, úgy 25 méterről irgalmatlanul nagy gólt rúgott és egyenlített. Majd felrobbant a stadion! Támadásban maradt az Újpest, három perc múlva újabb gólt szerzett, amit azonban a játékvezető les miatt – úgy tűnt, helyesen – nem adott meg. Nem enyhült a nyomás, ami alatt megroppant a Puskás Akadémia. A 62. percben a sokadik fővárosi szögletből Bojovics fejelt az elmélázó védőket túlugorva a hosszú alsóba.
Végre kupadöntőnek beillő hangulat költözött az arénába; négy perc múlva újra döntetlen, 2-2 volt az állás. Balogh ívelt az újpesti kapu elé, Perosevic félfordulatból lőtt szép gólt. „Puskás! Puskás!” rigmussal ébredt fel az akadémistákból álló felcsúti tábor.
Az ötödik gólra – legalábbis a rendes játékidőben – már hiába vártunk. Következett a hosszabbítás, amelynek 100. percében mindkét csapat eldönthette volna a kupa sorsát, de Sankovic (Újpest) 20 méterről kevéssel mellé lőtt, a túloldalon Perosevic próbálkozását pedig bravúrral hárította Pajovics. A ráadás hajrájában az Újpest állt közelebb a győzelemhez, de nem tudott betalálni, így következtek a 11-esek.A negyedik sorozatban Balázs Benjámin (Újpest) és Henty (P. A.) is hibázott, a kupa végül a hatodik párban dőlt el az Újpest javára.