Lássuk be, nem nagyon kalkuláltunk azzal, hogy idén birkózásban, öttusában, cselgáncsban, atlétikában és tornában nem hogy világbajnokunk nem lesz, vb-érmünk is csak egy. S az sem olimpiai számban, a női öttusacsapat bronza révén. Ugyan világbajnokunk a korcsolyasportban sem lett, ám rövid pályás gyorskorcsolyázásban a moszkvai vb-n történelmet írva 500 méteren Liu Shaolin Sándor és 5000-en férfiváltónk (Knoch Viktor, Burján Csaba, Liu Shaoang, Liu Shaolin) is a dobogó második fokára állhatott. A négyesfogat az Eb-n is a második helyen végzett, női váltónk Eb-bronzot és vb-5. helyet jegyzett; s mindehhez vegyük hozzá, hogy a Világkupa-sorozatban egyéniben Knoch és férfiváltónk is szerzett aranyat.
Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: az eredmények ismeretében nem is tűzhetnek ki más célt a 2018-as pjongcsangi téli olimpiára, mint az éremszerzést, mi több, egy arany hazahozatalában is bíznak. Ez igazán nagyot szólna, hiszen Magyarországnak még egyetlen első helye sincs a téli olimpiákról, Hunyady Emese 1994-ben már osztrák színekben győzött a nagy pályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres számában. „A MOB és az állami sportvezetés is mellettünk áll, de ennek az olimpiai programnak a megvalósításához a mostani 380 millió forintos támogatás nem elegendő” – szögezte le Kósa Lajos.
Az említett összeg az Emberi Erőforrások Minisztériumától érkezett kiemelt sportágfejlesztési támogatás volt a 2015-ös évre, s az nem is kérdés, hogy az idei éremeső alapján a korcsolyázók büdzséje jövőre emelkedik majd. A mellékelt eredményességi táblázatot a MOB a felnőtt világ- és Európa-bajnokságon szerzett pontok alapján készítette, s megjegyzendő, hogy új érát nyitva már nem egészen úgy számolnak, mint eddig. Így például a két- és négyévente sorra kerülő világversenyeken elért eredmények nagyobb súllyal esnek latba. „Ezzel árnyaljuk az egyes sportágak versenyrendszerén belüli különbségeket” – indokolt Fábián László, a MOB sportigazgatója. Az olimpiai bajnok öttusázó ugyanakkor úgy látja, roppant nehéz teljesen objektív listát készíteni, hiszen úszásban és atlétikában például rengeteg ötkarikás versenyszám van; történetesen öttusában pedig csak kettő, férfi és női egyéni.
„Lényeges, hogy az eredményességi forráselosztásnál négy évet veszünk figyelembe, jelen esetben a 2012-es pontszámokat huszonöt, a 2013-asokat ötven, a 2014-eseket hetvenöt, a 2015-ösöket száz százalékban. S az így kapott összpontszám is csak nyolcvan százalékban határozza meg, hogy ki mekkora összeghez jut. A fennmaradó húsz százalék szubjektív megítélés alá esik, éppen azért, hogy az a sportág, amelyikben kevés versenyszám van, ne kerüljön hátrányba. S figyelünk például arra is, hogy ha megsérül és hosszú időre kiesik egy húzóember, akkor emiatt ne büntessük az egész sportágat” – fogalmaz Fábián László.
Némileg így is kissé keserű szájízzel zárjuk az évet, mert „jutalom” csak keveseknek jár…
