Ha húszezer ember bármilyen célból – legyen az macskakiállítás, politikai nagygyűlés vagy éppen könnyűzenei koncert – összegyűlik, az esemény. Ez nem igényel magyarázatot. Attól azonban az elmúlt évtizedekben elszoktunk, hogy magyar bajnoki futballmérkőzés is lehet az a bizonyos esemény. A sportágat illető megannyi – amúgy nemritkán jogos – kritika mellett ezt is illik rögzíteni.
S azt se mondhatnánk hogy – az egész pontosan – 20 645 néző ne szórakozott volna jól. Kétségtelen, a színvonal lehetett volna magasabb, a szurkolás még sportszerűbb, de ne akarjuk a meccset kiszakítani természetes közegéből. A drukkerek nem lépték át az elvárható viselkedés – vö. a futballstadion nem operaház – ingerküszöbét, s végtére érvényesült a sport alapigazsága: győzött a jobb. Amit személyesen a vendégcsapat vezetőedzője ismert el.
Nem tudjuk, hogy csupán csapata gyenge teljesítménye láttán vagy kínzó idegbecsípődése – ami miatt erősen sántikált – is hozzájárult-e ehhez, mindenesetre Nebojsa Vignjevics rendkívül borúsan értékelte a mérkőzést.
Lanzafame gólja döntött, a mez levétele miatt azonban sárga lappal és cserével bűnhődött
Fotó: Mirkó István
– Újpesti pályafutásom legrosszabb derbije volt. A Fradi azért nyert, mert jobb volt ma. Ez ennyire egyszerű. Magabiztosság, erő és kockázatvállalás nélkül nem lehet derbit, sőt semmilyen meccset sem megnyerni. A mérkőzések előtt azt szoktam mondani a játékosoknak: úgy futballozzatok, hogy utána ne kelljen elnézést kérnetek a teljesítményetekért. Ma mégis, amikor a lefújás után bementem az öltözőbe, azt mondták: „Elnézést.”
Felvetésünk – miszerint az első félidőben az Újpest a letámadással megfojtotta a Fradi játékát, a másodikban viszont mintha elfáradt volna – sem zökkentette ki a gondolatmenetéből.
Szergej Rebrov nem igényelte a tömjénezést, amiért győzelemre vezette a Ferencvárost első itteni derbijén. Sőt, szerinte ez nem is az első volt.
– Szerintem ez a második, hiszen a Honvéd elleni meccs is derbinek számít – jegyezte meg. Abban tökélesen igaza van, hogy a klasszikus definíció szerint egy város két csapatának a mérkőzése számít derbinek; még neki is szokni kell, hogy Budapesten a Fradi–Újpest „a” derbi.
A hangulatot dicsérte, a győztes gólt szerző Lanzafaménak azonban a bírálatból is kijárt: – Butaságot csinált, amiért sárga lapot kapott, ezért kellett lehoznom őt.
A butaság nem más, mint hogy az olasz támadó remek találata után a mezét levéve ünnepelt. Egy Lobanovszkij-tanítványnak ez lehet fegyelmezetlenség, de valahol érthető emberi reakció.
Lanzafame pontosan tisztában volt vele, mennyire fontos gólt szerzett. Ez abból is kitűnt, hogy noha nem volt kijelölve interjúra, a vegyes zónában kérésünknek engedve mégis megállt, s így beszélt a meccsről: – Ilyen hangulatban lehet igazán jól futballozni, a mai magyarországi pályafutásom egyik legjobb meccse. Nagyon boldog vagyok, hogy az én gólommal nyertünk. – Majd a lehozataláról is elmondta a véleményét: – Senki sem szereti, ha lecserélik. Én sem…
Így legalább esélyt adott Böde Dánielnek. Aki nem helyette, de a helyére állt be, s szűk negyedóra alatt is volt három villanása. A gól ugyan elmaradt, de a robusztus center bizonyította, hogy lehet rá számítani. Tíz percnél többet érdemel. Leírni mindenképpen korai lenne.
Ferencváros–Újpest 1-0 (0-0), Groupama Aréna, 20 675 néző, v.: Andó-Szabó. Gól: Lanzafame (58.).
Debrecen–Kisvárda 3-1 (0-1), Debrecen, 2826 néző, v: Kassai. Gól: Takács T. (55., 84.), Barna (66.), illetve Horváth Z. (9.).
Haladás–Paks 1-2 (0-0), Szombathely, 2846 néző, v: Solymosi. Gól: Priskin (51.), illetve Simon A. (62.), Kecskés (89.).
Puskás Akadémia–Honvéd 1-0 (1-0), Pancho Aréna, 1500 néző, v.: Berke. Gól: Knezevic (16.).
MTK–Mezőkövesd 2-2 (1-0), Hidegkuti Nándor Stadion, 1852 néző, v: Karakó. Gól: Bognár (7.), Kanta (89.), illetve Molnár G. (62.), Drazic (80.).
Diósgyőr–Vidi 0-1 (0-0), Miskolc, 2850 néző, v.: Pintér. Gól: Huszti (65.).
