Már a csütörtöki nyitány sem volt szívderítő az első ízben kiírt férfivízilabda Európa-kupa fiumei szuperdöntőjében. Ugyan sikerült 9-9-es döntetlenre menteni a görögök elleni mérkőzést, de ehhez jókora szerencse is kellett. Sebaj, majd pénteken javítanak Vámos Mártonék, gondolhattuk, hiszen az az Olaszország volt a második ellenfél, amely csütörtökön 11-4-re kikapott a spanyoloktól.
Nos, az első két negyed maga volt a rémálom – no, nem az Elm utcában, hanem a fiumei uszodában. Az még belefért, hogy az első játékrészben csak egy gólt kaptunk, mert ez szigorú magyar védekezést sejtet, no de hogy egyet se dobjunk…
Aztán 0-2 után Zalánki Gergő megtörte a jeget, de futószalagon jöttek a kiállítások, az ellenfél sorra értékesítette a lehetőségeket, s ebben „légiósai” – az argentinnak született spanyol Echenique, a veterán Molina és a francia-spanyol-olasz center Bodegas – jártak az élen. (Vélhetően ilyen is csak a pólóban lehetséges: Guillermo Molina 2001-ben, 17 évesen még szülőhazája, Spanyolország válogatottjával volt világbajnok, most pedig, 34 évesen a Settebellót, az olasz nemzeti együttest erősíti.) Akárhogy is, 5-1-es itáliai vezetéssel vonultak pihenőre a csapatok.
A harmadik negyed ott folytatódott, ahol a második abbamaradt: Di Fulvio góljával már 6-1 volt oda. Manhercz szépített előnyből (2-6), de Figlioli beverte a hetedik olasz gólt, ez már kezdett roppant kínossá válni. Jansik Szilárd kozmetikázott, sőt hat perccel a negyed vége előtt Manhercz kapufás bombájával már csak három gól volt a hátrány (4-7).
De Vadovics, majd Bátori lövését is védte Felugo, Di Fulvio pedig önmaga harmadik góljával eldöntötte a meccset (4-8). Bedő betalált, Bodegas nem hibázott, Molina értékesített egy büntetőt, 5-10 lett a vége.
Ez már nem a mi Európa-kupánk, bármi is lesz a ma esti (20.30 óra), spanyolok elleni mérkőzés eredménye.