Az az újságíró, aki három versenyúszó gyermeke révén benne él az úszósportban, ipari mennyiségben szembesül a képtelennél képtelenebb pletykákkal, publikálhatatlan fél- vagy teljes igazságokkal. Azon oknál fogva, hogy vagy nincs alapjuk, vagy ha van is, nem bizonyíthatóak. Mégis remekül illusztrálják azt a már-már paranoiás hangulatot, amely a Hosszú Katinka (plusz élversenyzők) kontra Gyárfás Tamás (és szövetségi vezetők) elnevezéssel körülírható tragikomikus eseménysorozatot körülveszi.
Mert milyen lehet a renoméja egy olyan elnöknek, akiről minden további nélkül el tudja képzelni az úszótársadalom, hogy a múlt hét végén állítólag beküldte két munkatársát a szövetség épületébe, hogy kompromittáló számlákat égessen?! Merthogy ez a híresztelés keringett a Tüske-uszoda környékén, s még az sem feszélyezte a hírgyárosokat, hogy erről a két „tűzmesteren” kívül értelemszerűen senki sem tudhatott.
Fortélyos félelem igazgatja a mocskos história valamennyi szereplőjét, hiába álltak ki Gyurtáék a nyilvánosság elé, edzőik hallgatnak, az egy mohácsi Czakó Csaba, Financsek Gábor mestere kivételével. Ami teljesen érthető. Czakó az egyetlen, akinek nincs veszítenivalója. Ugyanis semmit sem kapott még a szövetségtől. Ahogy elnézzük, már nem is fog…