A németek nem vallottak kudarcot, de nem is mutattak semmi különöset. Két szerencsétlen találat pecsételte meg a sorsukat. Az első gólt lélektanilag is súlyos pillanatban, az első félidő utolsó eseményeként kapták. Schweinsteiger Evrával csapott össze a levegőben, talán maga sem tudja, hogy miért hadonászott a kezével a labda felé. Amihez hozzá is ért, az olasz Rizzoli helyesen ítélt büntetőt, amit Griezmann értékesített. A második gól előtt Neuer hibázott – az idényben nem először –, az Atlético Madrid csatára köszönte a lehetőséget, hatodik Eb-találatával eldöntötte a meccset.
– Balszerencse, hogy az első félidő legvégén büntetőt ítéltek ellenünk. Megvoltak a lehetőségeink, de nem tudtunk betalálni. Egyszerűen nem volt ma szerencsénk. A 2010-es világbajnokságon és a 2012-es Eb-n úgy kaptunk ki az elődöntőkben, hogy az ellenfél fölénk nőtt, ma viszont jobbak voltunk a franciáknál, de ők szerezték a gólokat – magyarázkodott Joachim Löw, a németek szövetségi kapitánya.
Így is lehetett látni. Ám a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Szlovákia elleni nyolcaddöntőt leszámítva a Nationalelf az egész tornán nem mutatott meggyőző játékot.

A labda másodszor is a német hálóban landolt, biztosítva az Eb-házigazdák fináléba jutását
Nem úgy a franciák. A csoportkörben a Svájc elleni 0-0 ugyan nem válik a dicsőségükre, de a harmadik fordulónak számukra már nem volt tétje. Írországon nagyot küzdve, Izlandon pedig sziporkázva jutottak túl, s végig erőt sugároztak. A finálé előtt Didier Deschamps jól érzi, az a legfontosabb, hogy ne bízzák el magukat.
– Fantasztikus eredményt értünk el, ráadásul már régen nem győztük le tétmeccsen Németországot, de ezzel még mindig nem értünk el semmit – utalt arra a franciák kapitánya, hogy 1958 óta nem sikerült a németeket fontos mérkőzésen legyőzniük.
– Fontos volt ez a siker, de a legfontosabb, hogy vasárnap is győzzünk, amiért mindent megteszünk, hogy sikerüljön. Az, hogy mi vagyunk a házigazdák, és legyőztük a világbajnokot, nem ad nekünk extra erőt. A portugálok mellett szól, hogy egy nappal többet pihennek, aminek – szemben a világbajnoksággal, ahol kedden és szerdán vívják az elődöntőket – az Eb-n nagyobb a jelentősége. Miként Ronaldo jelenléte, aki amennyire pótolhatatlan láncszeme, olykor annyira kerékkötője a csapatnak. Csodás megmozdulásai mellett gyakran dühítően önző, döntő lehet, hogy melyik énje domborodik ki. Azzal mindenesetre számolnia kell, minden bizonnyal pályafutása utolsó lehetősége előtt áll arra, hogy a válogatottal fontos tornán diadalmaskodjon.
Eb-döntő: Franciaország–Portugália, Párizs, Stade de France, vasárnap 21.00 (tv: M4 Sport), v.: Clattenburg (angol).
Pogbával nem táncolnak
Portugália 2004 után másodszor játszik Eb-döntőt, Franciaországgal pedig harmadszor méri össze erejét Európa-bajnokságon – az első két találkozó balul sült el: 1984-ben 3-2-re, 2000-ben, aranygóllal, 2-1-re győztek a franciák az elődöntőben. Vasárnap döntőt vív egymással a latin futball két jeles képviselője, s az esélyek – mondhatni természetesen – ezúttal sem a kisebbik ibériai ország válogatottja mellett szólnak.
Pedig Portugália már régen nem egyszemélyes csapat, a háromszoros aranylabdás, az Európa-bajnokságok történetében kilenc találattal társgólkirály Cristiano Ronaldo mellett minimum három klasszis futballozik még Fernando Santos, a viharvert külsejű szövetségi kapitány válogatottjában.
Az egyik természetesen Ronaldo madridi klubtársa, a krisztusi korba érve megkomolyodott Pepe. Az O Jogo információja szerint az Eb-n hiba nélkül teljesítő középhátvéd sérülése rendbe jött, az egykori fenegyerek bevethető, s játszani is fog. A másik a Manchester Unitedet is megjárt, s ott ugyancsak Ronaldóval együtt futballozó Nani, aki – sajnos – nekünk rúgta az Eb egyik legszemfülesebb gólját. A harmadik pedig a 18 éves Renato Sanches, szerintünk az Eb nagy felfedezettje.
A koraérett, bivalyerős és roppant energikus középpályás, akit 35 millió euróért szerződtetett a Bayern, nem kevés önbizalomról tanúskodó nyilatkozatot adott a Sport Bildnek: „Teljesen odavagyok a Bayernért, de a Bayern is oda lehet értem. Trófeákat akarok nyerni a bajoroknak, új szintre emelem a klubot!” Az O Jogo honlapja pedig az alábbi szöveg kíséretében mutatja be azt a videót, amelyen Pogba látványos mozdulatokkal bolondítja meg Mustafit a németek elleni második francia gól előtt: „Tetszetős ez a Pogba-tánc, de mi nem vagyunk kíváncsiak rá!” Az lehet, de Mustafi sem igényelte… (CH. G. A.)