A magyar futball az utóbbi harminc évben kitermelt egy nemzetközi hírű elméleti szakembert Mezey György személyében, futószalagon képezte a Pro licences edzőket, miközben ötször jutott el klubcsapat (a Fradi és a Debrecen kétszer, a Videoton egyszer) a vágyott szintre, a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga (UEFA-kupa) csoportkörébe. A válogatott szenvedett, minden korábbi vereség fájt, de mélyütésként hatott a 2013. októberi 8-1-es pofon Hollandiában. Az amszterdami kiütés után lemondott Egervári Sándor, akit a beugró Csábi József után általános meglepetésre Pintér Attila váltott a válogatott élén. A klubedzőként sikeres szakembert egy hazai pályán elbukott Eb-selejtező után menesztette Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke. Kis túlzással mondhatjuk, hogy egyenes út vezetett innen a magyar labdarúgás német úton történő felvirágoztatásához.
Az addig csak 15 éves gyerekeket edző berlini klublegenda, Dárdai Pál vette át a válogatott irányítását. Minden megváltozott, jöttek az eredmények, Dárdai sikerein felbuzdulva – a közhiedelemmel ellentétben nem Dárdai javaslatára, mert a kapcsolatfelvétel már korábban megtörtént – 2015 februárjában német sportigazgatót szerződtetett az MLSZ, akit megbízott a hosszú távú utánpótlás-stratégia kialakításával az MLSZ. Bernd Storck „berúgta az ajtót”: edzéseket állított meg, ha valami nem tetszett neki, hevesen kritizálta, néha ki is rúgta az együttműködésre képtelen trénereket. Volt, aki magától állt fel, Pisont István például önként távozott a szövetségtől. Storck 2015-ben találkozott először Szalai Lászlóval, aki akkor az edzőképzésért felelt. Szalai már nincs a futballszövetség kötelékében, jelenleg a felcsúti Puskás Akadémia szakmai igazgatója; a héten terjedelmes interjúban megvédte a magyar edzőket. Storck még aznap határozottan helyretette. „A magyar edzők nem versenyképesek nemzetközi szinten.” Az eredmények alapján nehéz vitatkozni Storckkal, a magyar edzőszakma nem kényeztette el a közönséget eredményekkel az utóbbi évtizedekben.
Az új-zélandi U20-as vb-n a német szakember vezette magyar válogatottat a későbbi győztes Szerbia hosszabbításba torkolló meccsen búcsúztatott a nyolcaddöntőben. Bernd Storck a három vereség ellenére megalapozta magyarországi karrierjét. A játékosai tartottak tőle, de elismerték a felkészültségét. „Rohadt nehéz ember, egy kicsit nagyképű is. De nagyon ért a futballhoz!” – mondta egy nevét elhallgató U20-as vb-csapattag.
Lehet, hogy ez utóbbira is alapozott a magyar szövetség, miután elvesztette Dárdai Pált a Herthával folytatott maratoni tárgyalássorozat végén. Maga Dárdai állítólag két sztáredzőt – Giovanni Trapattonit és Huub Stevenst – javasolt az utódjául, végül Storck lett a befutó. Az MLSZ kérlelhetetlenül haladt tovább a német úton, Bernd Storck már nemcsak az utánpótlás újjászervezéséért felelt, hanem övé lett a kirakatcsapat, a válogatott.
Felgyorsult a német tudásimport, Storck csak a németekben vagy a saját embereiben bízik, ő hívta Magyarországra az egyaránt német állampolgárságú Robert Kilint, Christian Wimmert, Soren Osterlandot, Daniel Stenzet és legutóbb Oscar Corrochanót. Eltérő okok miatt, de ma már egyikük sem dolgozik a szövetségben, tehát Storck sem tévedhetetlen. A kapitány a felnőttválogatott stábját is a maga képére formálta: a norvégok elleni Eb-pótselejtező előtt dupla vagy semmi alapon kitett néhány magyart, hozott egy német kapusedzőt és egy korábbi sztárfutballistát, Andy Möllert. A győztes mindent vitt.
Storck lendületbe jött, tavaly februárban jelentette be, hogy az MLSZ német mintára tehetségközpontokat alakít ki, melyek feladata az ország legügyesebb 12–14 éves játékosainak megtalálása, képzése. „Az első feladatunk, hogy átadjuk a központokban dolgozó ötfős stábok tagjainak azt a tudást, amely kulcsfontosságú az eredményes munkához” – fogalmazott.
Storck gőzerővel szervezte az utánpótlásreformot, és a tavaly nyári Eb-szereplés megerősítette a pozícióit. Ezek után senkit sem ért váratlanul, hogy újabb német szakembert igazolt az MLSZ. Az edzőképzés élére Jörg Daniel került, egy hete pedig egy harmincéves német utánpótlásedzőt szerződtetett a szövetség. Jelenleg a szövetségi kapitány, a sportigazgató, a válogatott másodedzője és kapusedzője, az edzőképzés vezetője, az U21-es és az U19-es csapat edzője is német. Az MLSZ egyértelművé tette, hogy csak magyarokkal nem fog menni a futball feltámasztása. Már csak az a kérdés, hogy mi lesz 2018-ban, amikor lejár Bernd Storck szerződése.
Vegyes modell
„A külföldi szakemberek bevonása nem a magyar edzők ellen, hanem a leghatározottabban az ő érdekükben történik. Egyes versenykorosztályoknál külföldi (U19, U21), máshol (U17) hazai szakembert nevezünk meg vezetőedzőként, de minden esetben vegyes (magyar–külföldi) a stábok kialakítása. A rövid távú cél az, hogy a nemzetközi és a hazai tudás kiegészítse egymást. A hazai edzők feladata a környezetből adódó sajátosságok beépítése, a közvetlenebb kommunikáció a mindennapok során, a külföldieké pedig a kinti munkamódszerek átadása. A hosszú távú cél az, hogy a rendszer olyan módon váljon önjáróvá, hogy például a következő generáció tagjai már „külföldi” import nélkül tudják ellátni feladatukat, a legmagasabb nemzetközi sztenderdeknek megfelelően” – közölte az érdeklődésünkre az MLSZ.