Az Östersund-szoros túloldalán tisztán látszik a dán part, jelesül Helsingör. Egy jobb messzelátóval talán a Kronborg-kastély körvonalai is kirajzolódnának, de tragikus hősét, Hamletet már hiába keresnénk. Szellemét se idézzük meg, mert ideát, Helsingborgban, bár komoly világverseny zajlik, számunkra nem a „lenni vagy nem lenni” a tét. Montenegró ellen, az utolsó csoportmeccsen kis túlzással az volt, de sikerült túlélni, és a középdöntő inkább már a ráadást tartogathatja. A románok elleni összecsapás persze mindig különleges töltetet kap, hát még most, hogy a mi kispadunkon a CSM Bucurestit tavasszal BL-győzelemre vezetett Kim Rasmussen ül, a másikon pedig a Győri Audi ETO mestere, Ambros Martín.
A trénerek eltökéltségét pontosan jelezte, hogy amikor szombat délután, az edzés során hirtelen tűzriadót rendeltek el, és kiürítették az arénát – nem teszt volt, valós veszélyt jeleztek –, a csapatok nem mozdultak a pályáról, amíg néhány taktikai elemet még gyorsan át nem vettek.
A gyakorlás egy szem kapussal zajlott, mert a pénteki diadal hőse, az 59 százalékkal védő Janurik Kinga még a mérkőzés során térdsérülést szenvedett, és bár vitte az adrenalin és a lelkesedés, másnap reggel lépni is alig tudott. Szikora Melinda meg szólni, amikor egyszer csak értesítést kapott: pakoljon össze, irány az Eb! „Aludtam, és arra ébredtem, hogy rengeteg nem fogadott hívásom jött. Sejtettem, hogy valami váratlan történt, de erre nem gondoltam” – mondta tegnap reggel, délután pedig már a 12. percben a háló előtt állt.
Mégpedig azért, mert nem indult fényesen a meccs, sem hátul, sem elöl. A meglepően harsány, de sportszerű szurkolótáboruk által támogatott románok fokozatosan elléptek, a 15. percben már néggyel vezettek, majd szünetre 9-15-re romlott a helyzet. Azaz egy félidő alatt több gól zuhant a kapunkba, mint Montenegró ellen 60 percen át, akcióinknál pedig a rivális fala és a beállós eltüntetése miatt jobbára átlövésből találtak be a mieink.
Ne is boncolgassuk agyon magunkat és a történteket: Kolozsváron Neagu sem játszott, és tegnap felvillantotta, mennyit ér, ráadásul az a félelmünk is beigazolódott, hogy Ambros Martín már kívülről-belülről ismer bennünket. Azért 29-21-es győzelemben, mint utóbb elismerte, ő sem reménykedett, Kim Rasmussen pedig így értékelt: „Nem úgy játszottunk, ahogy szerettünk volna, Neagut engedtük hét méterről lőni. Az ellenfél végig nyomást gyakorolt ránk, és nem tehettünk egyebet, csak üldöztük”. Ám utol nem értük.
A mai szünnap után kedden a norvégok jönnek, és ha mindez nem lenne elég, szerdán még az oroszok is.
Csoportunk vasárnap első mérkőzésén: Oroszország–Csehország 26-24. A Dánia–Norvégia rangadót Nora Mörkék nyerték 22–20-ra.