Amikor a magyar labdarúgó-válogatott közelmúltbeli-jelenkori húzóemberei, Király Gábor, Juhász Roland, Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs és a többiek kezdték utolérni, majd elhagyni Puskást, Fazekast, sőt Bozsikot is a fellépések számát tekintve, akadtak, akik berzenkedtek kissé, mondván: az elődök világszínvonalon szerepeltek ennyiszer a címeres mezben, a maiak viszont… Az idei Európa-bajnoki fellépés aztán árnyalta a képet, a különbséget, több reményvesztett, futballsikert sosem tapasztalt generációnak bizony már a maiak lettek a testközeli legendák, ahogy a kedd esti, svédek elleni barátságos mérkőzés kezdetekor kifeszített nézőtéri molinón is olvashattuk: „Büszkeségek a múltban, példaképek a jövőben”.
S ez bizony már a most búcsúzó Királynak és Juhásznak – no meg Vanczák Vilmosnak és Hajnal Tamásnak – szólt (és nem a tíz éve elhunyt legendának, Puskásnak), noha az időbeli közelség miatt még nem tudjuk őket (sport)történelmi kontextusba helyezni. Majd ötven év múlva… Juhász mindenesetre sírt a számára a pályán utoljára szóló Himnusz alatt, majd így fogalmazott: „Nehéz volt ez a nap, hiszen pályafutásom csúcsától, a válogatottól búcsúztam, ezért érzékenyültem el több alkalommal is. Az kívánom a társaknak, hogy minél többször éljenek át hasonló élményt”. Király rövid értékelése így hangzott: „Ezért az érzésért érdemes labdarúgónak lenni, nehéz is szavakba önteni. Büszke vagyok a száznyolc válogatottságomra”.
Bernd Storck elégedett
S az utódok már jöttek is, köztük öt újonc, Megyeri, Hangya, Berecz, Botka és Nagy Dominik, velük Bernd Storck szövetségi kapitánynak nem lehetett az a szándéka, hogy beépíti őket a csapatba, hiszen hirtelen ők maguk voltak a csapat (fele). Különben is, az egykori legendás magyar szakvezető, Baróti Lajos megmondta: egy újoncnál többet képtelenség egyszerre integrálni… Német utódjának nem is ez volt a szándéka a 2-0-s vereséggel végződött találkozóval: „Ez tanulómérkőzés volt egy BL- és Európa-ligás klubokban szereplő játékosokkal felálló topcsapat ellen, az volt a célom, hogy mindenki megérezze a nemzetközi ritmust, és tapasztalatot szerezzen” – fogalmazott Storck, általánosságban pedig így értékelt: „2016 sikeres év volt a magyar futballban, mindenki elégedett lehet, kiderült, hogy megálljuk a helyünket magas szinten is, jól képviseltük Magyarországot. Jövőre még minden benne lehet a pakliban a vb-selejtezőkön, ifjú tehetségeinket beépítve folytatjuk a kemény munkát”.
Csak a miheztartás végett: 2016-ban válogatottunk negatív mérleggel zárt (3 győzelem, 5 döntetlen, 4 vereség), a hangulat – természetesen főképp az Eb-szereplés miatt – mégis pozitív. Ezért is szép és érdekes játék a foci.
