Amikor Budapest tavaly visszavonta a pályázatát a 2024-es olimpia megrendezésére, a kormány kijelentette, a sportlétesítmények építése folytatódik, s megfogalmazódott a cél: mindegyik sportágban rendelkezzünk olyan infrastruktúrával, hogy az adott szakszövetség világversenyt szervezhessen. Ez a törekvés jövőre látványos eredményt hoz, négy sportág világbajnokságának is Magyarország ad otthon. A közszolgálati sportcsatorna, az M4 Sport mindegyiket élőben közvetíti.
– Az a missziónk, hogy minden olyan sporteseményt igyekezzünk közvetíteni, amelyen vannak magyar esélyek, nemcsak a hazaiakat, hanem a külföldieket is – jelentette ki Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a tegnapi sajtóértekezleten. Hozzátette: ha itthoni eseményekről van szó, a felelősség még nagyobb, mert fontos, hogy a versenyek mellett az azokat körülvevő miliőt is bemutassák.
Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára kiemelte, a magyar sport erejét mutatja, hogy ennyi sportágban lesz itthon világbajnokság.
– Az, hogy itthon lesznek ezek az események, még jobban aláhúzza, hogy beindult az olimpiai kvótaszerzés. A hazai pálya előnye ebben lényeges elem. A hangulatot a szurkolók biztosítani fogják, reméljük, plusz kvótaesélyt jelent a hazai rendezés – fogalmazott Vékássy.
Nátrán Roland, a Magyar Asztalitenisz Szövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy a tagországokat tekintve ennek a sportágnak a legnagyobb a nemzetközi szövetsége, így az áprilisban sorra kerülő egyéni világbajnokságon nagy versenyzői és szurkolói részvétel várható a Hungexpón. – Magyarországon nincs más olyan létesítmény, amely alkalmas lenne a lebonyolításra. A kihívások jelentősek a szervezők és a válogatott versenyzők számára is – beszélt a helyszínválasztásról. – Sajnos az az elképzelésünk, hogy a Hősök terén legyenek a versenyek, megdőlni látszik, így a Syma-csarnok lesz a helyszín – jegyezte meg Csampa Zsolt, a Magyar Vívószövetség elnöke.
A vívó-vb-t a Summer in the City (Nyár a városban) szlogennel népszerűsítik, egy kicsit az egész sportos országot is be kívánják mutatni – a modern technika elemeivel a tévéközvetítésekben is.
Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy 1998-ban szerveztek először Szegeden vb-t, azóta – 2006 és 2011 után – a jövő augusztusi már a negyedik lesz, és már az siker volt, amikor Duisburgot megelőzve elnyerték az újabb rendezést. „Szerény, de ambiciózus szlogent választottunk”, utalt a Sikersztorira, magyarázatként pedig hozzáfűzte, a magyar kajak-kenu jelenlegi elismertsége a korábbi sikerekből táplálkozik. Jelenleg kétmilliárdos beruházás zajlik a szegedi Maty-éren, fő elemként a közvetítést átviszik a túloldalra, így megmutathatják majd a versenyekre kilátogató, reményeik szerint sok ezer nézőt.
Bretz Gyula, a Magyar Öttusa Szövetség vezetője felidézte, hogy 1969 óta az évtizedek utolsó előtti évében Budapesten rendezték a vb-t – magyar sikerekkel: 1969-ben Balczó András, 1989-ben Fábián László, 1999-ben Balogh Gábor győzött –, ettől 2008-ban tértek el, amikor a nemzetközi szövetség kérte, a pekingi olimpia előtt megbízható helyszínen, fővárosunkban legyen a vb.
2019 szeptemberében az öttusával párhuzamosan lézerlövészettel kombinált futásban (laser run) is lesz vb Budapesten.