Ha igaz a megállapítás, hogy az ember csak a nála jobbtól tud tanulni, akkor nem is választhatott volna jobb ellenfelet a magyar női vízilabda-válogatott a miskolctapolcai Vodafone-kupa utolsó napjára, mint a világ- és olimpiai bajnok Egyesült Államok csapatát. A jenkik ugyanis alighanem napjaink összes csapatjátéka (futball, kosár-, kézi-, röplabda, jégkorong, meg még ami csak elképzelhető) világelsői közül a legkiemelkedőbbek, talán nincs még egy sportág, amelyikben annyira megszoríthatatlan lenne az éllovas, mint Adam Krikorian edző leányai.
A szakemberrel a pénteki meccs előtt folytatott diskurzusból nagyjából kiderült, mi a kizárólag kaliforniai hölgyekből álló Dream Team titka. Az Egyesült Államokban tíz- és tízezrek pólóznak – úgy értem, a nőknél –, míg példának okáért hazánkban negyvenöt felnőtt korú játékos van, közülük minden negyedik válogatott… A merítés tehát nem ugyanakkora, plusz ehhez jön még a hihetetlenül erős amerikai egyetemi bajnokság – máris megvan a magyarázat. A vendégek még azt a luxust is megengedhették maguknak, hogy a földkerekség legjobb pólósát, a kétszeres olimpiai- és egyszeres világbajnok, 24 éves Maggie Steffenst az egész tornán egy percet sem játszatták – talán az egy hét múlva kezdődő vb-re tartalékolják. Addig is Egerben edzenek az amerikaiak, a mieinkkel kétkapuznak Bíró Attila szövetségi kapitány szülővárosában.
Esélyek ide, Dream Team oda, Bujka Barbaráék olyan első negyedet rittyentettek, amilyet a Bíró-érában talán még soha. A 250. válogatottságát ünneplő balkezes center három csodás gólt lőtt – kettőt centerből, egyet a Búza térről (a Kígyó teret így hívják Miskolcon…), s csak azért nem vezettünk 3-1-re egy játékrész után, mert az utolsó másodpercben kaptunk egy lehetetlen gólt: két másodperc volt hátra, az amerikai kapus előreívelte a labdát, Patrial belekapott, Gangl pedig benézte, 3-2. Ezután 5-4-re fordítottak a vendégek, Bujkának nem hagytak levegőt, a talán soha vissza nem térő lehetőségre ráérző magyar válogatott mégsem nem tört meg. A lankadó Bujka szerepét Keszthelyi Rita vette át, az UVSE zsenije gyorsan dobott három gólt, majd a harmadik etap végén Szűcs Gabi is betalált a távolból, így szinte hihetetlen módon 8-8-as egálról vághattunk neki az utolsó nyolc percnek.
Gangl bravúrt bravúrra halmozott, mégis helyreállt a világ rendje, 10-8-ra győzött a világ legjobbja, de ennyire nagyon régen izzasztották meg.
A szoros eredmény az amerikaiak mögötti második helyet jelentette a Vodafone-kupán. Bujka Barbara, aki négy góljával a mezőny legjobbja volt, mégsem tűnt boldognak: „Sajnos, többet hibáztunk a kelleténél, pedig nyerhető meccs volt. Jobban kell koncentrálnunk, és akkor még az amerikaiakat is legyőzhetjük”.
Bíró Attila szövetségi kapitány is inkább csalódott volt, mint vidám: „Persze, meccsről meccsre javultunk a tornán, így is terveztük, hogy az amerikaiak ellen leszünk a legjobbnak, de sajnos még ez is kevés volt. Vereségnek sohasem örül az ember, még ha szoros is volt – a vereség az vereség. Van még hátra egy hetünk a vb rajtjáig, javulni fogunk!”
A másik pénteki meccsen: Ausztrália–Új-Zéland 16-4.
Budapesten, a BENU-kupa férfitorna nyitányán: Németország–Románia 7-6, Magyarország–Kanada 17-4 (Vámos és Erdélyi 4-4, Manhercz és Hosnyánszky 3-3 gólt lőtt.)