Almere nem sok jóval kecsegteti a turistákat. Csendes, unalmas kisváros Amszterdam szomszédságában, ám éppen ezért ideális egy fontos mérkőzésre készülő kosárlabda-válogatottnak – itt aztán tényleg nincs semmi, ami elvonná a figyelmet az összpontosítástól.
A délelőtti átmozgató edzésen egymást váltotta a két együttes, a pályáról levonuló magyar játékosok barátságosan pacsiztak az érkező hollandokkal, akik ellen aztán este fontos világbajnoki selejtezőt kellett játszaniuk.
Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány egyébként az edzés előtt közölte a csapattal, hogy reggel üzenetet kapott Hanga Ádámtól, a Barcelona műtét után lábadozó magyar sztárjától, aminek az volt a lényege, hogy sok sikert kíván a társainak, és reméli, hogy a novemberi selejtezőkön már közöttük lehet.
Nem csak Hanga Ádám hiányzott a kulcsjátékosok közül, nem jöhetett el a szintén sérülésből gyógyuló Váradi Benedek és Rosco Allen sem, utóbbi a múlt héten a karját törte klubcsapatának, a japán másodosztályú Simane Szuszanónak az edzőmeccsén.
Szerencsére a 205 centi magas Juhos Levente rendbejött, így centerposzton erősebben állhatott ki a magyar válogatott, bár a fiatal szegedi kosaras a kezdőcsapatban még nem jön számításba.
Az erőre pedig szükség volt, mert a hollandok úgy nyerték meg eddigi összes hazai selejtezőjüket ebben a sorozatban, hogy a remek fizikumukat érvényesítették elsősorban a két palánk alatt – erre kellett megoldást találnia Ivkovics Sztojannak.
A kapitány két magas emberrel, Golománnal és Kellerrel kezdett, mellettük Govens, Vojvoda és Benke alkotta ezt az ötöst. Az első negyedben remekelt a magyar együttes, szívósan védekezett, jól lassította a játékot, ami nem kedvezett a házigazdának, öt tripla is célba ért kilenc kísérletből, és ennek köszönhetően 21-13-at mutatott az eredményjelző a mi javunkra.
A folytatásban okozott némi zavart az Orange Lionsnak, azaz Narancssárga Oroszlánoknak becézett hollandok fokozódó agresszivitása, ám a nagyszerűen beszálló Perl Zoltán irányításával higgadtan, türelmesen támadva és szervezetten, keményen, okosan védekezve újra a magyar együttes uralta a mérkőzést, és így az első félidő végén hétpontos előnnyel mehetett pihenni.
A másodikat mindkét csapat sok hibával kezdte, eladott labdát, pontatlan passzt és dobást jóval többet látott a 2800 néző, mint szép megoldást és kosarat. Egy ideig alig sikerült bármi is a magyar játékosoknak, ám szerencsére a hollandok ezzel még inkább így voltak, és a kölcsönösen csapnivaló játék ellenére nem csökkent, sőt kilenc pontra nőtt a különbség.
Az utolsó negyedre felpörögtek a házigazdák, ám a szemlátomást nagyon elfáradt magyar csapat Vojvoda Dávid kosaraival tartotta a távolságot. Végül sikerült a bravúr: a válogatott győzött Hollandiában, és életben maradtak a továbbjutási reményei a vb-selejtezőcsoportban.
Világbajnoki selejtező: Hollandia–Magyarország 59-74 (13-21, 21-20, 11-13, 12-20).
